„Vagy együtt menekülünk meg, vagy egyikünk sem menekül meg” – érzékeltette a közös cselekvés fontosságát dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete azon a konferencián, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezett, ahol diákok tehették fel neki a témával kapcsolatos kérdéseiket, és üzenhettek a klímacsúcs döntéshozóinak.
Többnyire felszínesen közelítünk a problémákhoz; azt gondoljuk, a Föld jelenlegi állapotát még sokáig megőrizhetjük. Ennek a struccpolitikának és a reklámoknak köszönhetően remekül érvényesül a „vedd meg, dobd el, és vegyél másikat” elv. Szükség van felhasználói tudatformálásra, hogy a káros fogyasztási szokásaink megváltozzanak. „Hogyan lehet a lakosság szemléletmódját megújítani és környezettudatos fogyasztási mintákra ösztönözni?” –merült fel a legégetőbb kérdés. Kaló Csengét az aggasztja, hogy a termelési folyamatok során szinte mindig hulladék keletkezik. „Hogyan lehet érdekeltté tenni a gazdasági élet szereplőit abban, hogy növekedjen az újrahasznosítás, és megvalósuljon a körforgásos gazdaság?” . Gácsi Vivien nemtetszését fejezte ki, amiért a gyártók látszatmegoldásokkal és zöld ígéretekkel környezettudatosnak tüntetik fel magukat, de ez nem fedi a valóságot. „Két kanadai tudósnak köszönhetően megismerhette a világ az ökológiai lábnyom kifejezést, de vajon vállalati szinten mérhető-e a fenntarthatóság, és megbízhatók-e a mutatók és minősítések?” – keresi a választ.
Nem egyszerű a kompromisszum, amikor számos érdek, szempont ütközik. Mindig lesznek eltérések az országok között, de a cél az, hogy senkit se hagyjunk hátra, mert abban a pillanatban nem lesz közös megoldás. Minden területen együtt kell előrelépni.
A diákok felkészítő tanára, Kelemen Istvánné Anna szerint valószínűleg senki nem akar szándékosan ártani a bolygónknak, de a mindennapokban akaratlanul is károkat okozunk. Nem elemezhetjük ki minden cselekvésünk hatását, de apró lépéseket kell tennünk. Erről sokat beszélget diákjaival a kollégiumi szakkörökön is. Úgy látja, a fiatalok a legfogékonyabbak a szemléletváltozásra, ezért már az iskolában el kell mélyíteni a környezet iránti érzékenységüket. Tanítványai is az „apróságokban” látják a környezettudatosság megélését: a szelektív hulladékgyűjtésben, az áram és a víz takarékos használatában.
„Örömmel viszem a magyar fiatalok üzenetét, és személyesen fogom átadni Magyarország Köztársasági Elnökének, valamint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény főtitkárának” – ígérte Botos Barbara.
Hazánk utazó nagykövete két lehetőséget lát a globális felmelegedés megoldására: elkerüljük az elkerülhetőt, azaz csökkentjük a kibocsátásainkat, illetve megpróbálunk alkalmazkodni az elkerülhetetlen következményekhez. „Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) legutolsó értékelése szerint 3,3–3,6 milliárd ember él olyan országban, ahol az éghajlati hatásokhoz már csak alkalmazkodni lehet. A kibocsátáscsökkentés tekintetében mi, magyarok jól teljesítünk. – tette hozzá.
– Az egy főre jutó kibocsátás alacsonyabb, mint az uniós átlag, és fele az amerikai átlagnak.
Mindeközben alkalmazkodnunk kell, mert a Kárpát-medence különösen is érintett az klímaváltozás által okozott veszteségek és károk tekintetében. A tudatosság terén pozitív változásokat látunk, mert az emberek egyre jobban érzékelik, hogy amit ma teszünk, az befolyásolja a gyermekeink holnapját.”
Az afrikai kontinens a globális üvegházhatáshoz és gázok kibocsátásához csak négy százalékban járul hozzá, mégis ott van a legtöbb éghajlatváltozás okozta katasztrófa. Líbiában a gátszakadás, a hirtelen esőzés és a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt húszezer ember esett áldozatul. „Az ENSZ főtitkára a tavalyi, egyiptomi klímacsúcson bejelentett egy 3,1 milliárd dolláros tervet annak biztosítására, hogy a bolygón mindenkit korai előrejelző rendszerek védjenek a következő öt évben. 2050-re nem lehet olyan éghajlatváltozás okozta katasztrófa, amelynek halálos áldozata van.”
A fejlett országok, amelyek a problémát okozták, többel tartoznak, de a fejlődő országoknak is ki kell venniük a részüket a cselekvésből.
Barbara fontos feladatnak érzi a Veszteségek és Károk Pénzügyi Alap működőképessé tételét. A katasztrófák idején, amikor emberek tízezreit kell kimenekíteni egy területről, nincs idő a pályázatírásra, azonnali humanitárius és pénzügyi segítség szükséges. „Úgy gondolom, hogy mi, magyarok igen jók vagyunk ebben; ha tragédia történik külföldön, a magyar szakemberek elsőként érkeznek oda. Úttörők vagyunk például a víztisztítási technológiákban; több olyan hazai találmány van, amely egy havária helyzet utáni szennyezett vízből megújuló energiával tud tiszta ivóvizet előállítani. Az ilyen gyors segítség életeket menthet, amikor átszakad egy víztározó gát, és több százezer ember ivóvíz nélkül marad” – véli utazó nagykövetünk.
Forrás: Képmás Magazin
s.k.
