Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.Az egyházi kalendárium szerint a februárban kezdődő vasárnapok már a húsvétra néznek. Vége a karácsonyi ünnepkörnek. Ez a hónap egyházilag a Böjtelő hava.
Februárt esőszínű ruhába öltözött, repülő alakként ábrázolták, jobbjában a Halak jelével. A mezei tennivalók alapján gyümölcsfáit, szőlőtőkéit metsző meglett férfiú jelképezte. De megjeleníthette ráncos képű aggastyán is, amint bőrruhába burkolózva tűz mellett fagyoskodik. Az istenek közül Venus és Cupido személyesítették meg, amint orkánszerű szélben, lobogó lepleiken „vitorláznak”. Ennek asztrológiai oka van: a Vénusz bolygó a Halak jegyében/havában van „erőben”.
„Tennivalók februárban: …A szőlőben a trágyázást és a sima vesszők szedését be kell végezni. Enyhe időjárásnál a hó végén már a vesszők ültetése és a döntés is megkezdhető. Szárazabb és kedvező fekvésű helyen a nyitáshoz is hozzá lehet fogni. Új ültetésű szőlőkben a karókat beállítjuk. Az oltáshoz szükséges vesszőket most kell megválogatni és megszedni. Az eladásra szánt sima és gyökeres vesszőket a pincéből vagy veremből ki lehet szedni, és a csomagolást meg lehet kezdeni…
A baromfiudvarban ebben a hónapban kezdetüket veszik a keltetési munkálatok. A tenyésztörzsre nagy gondot kell fordítani, hogy ebben az időben idegen kakasok ne kerüljenek a tyúkokhoz, különben a tenyészet tisztavérűsége csorbát szenved. Ebben a hónapban a ludakra is figyelmet kell fordítani. Ha észrevesszük, hogy a lúd nyugtalan, és szalmaszállal a csőrében ide-oda szalad, ez annak a jele, hogy fészket akar építeni, ezért előkészítjük a ludak tojófészkeit is, amelyek akkorák legyenek, hogy a lúd ott kotolhasson is…” – (a Kincses Kalendárium 1934-es kötetéből.)
Népi megfigyelések, időjóslások:
Február 2.: ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél
Február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A mondás szerint „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő. Újabb keletű megfigyelések szerint, ha az előbújó medve ezen a napon meglátja az árnyékát, visszabújik még a barlangjába. Egy másik megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig a Nap besüt a tornácra, addig később még bever oda a hó is.
Február 3.: ha ezen a napon esik, akkor jég veri el nyáron a termést
Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték régen. A szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, így igyekeztek biztosítani, hogy Balázs megvédje a szőlőket, és szőlőéréskor elűzze a szőlőszemekből lakmározó madarakat.
Február 5.: elűzetnek a kártevők is
Ágota napja a néphit szerint gonoszűző nap. Szent Ágota napjáról a hagyomány azt tartja, hogy ekkor alkalmas a leginkább az idő a gonosz szellemek és a kártevők elűzésére.
Február 6.: ha fagy van, akkor 10 napot még várni kell az enyhülésre
Dorottya is időjósló nap. A mondás szerint „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”, vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (február 16.) megenyhül az idő. Így is mondták: Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog, vagy: Ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna tágítja.
Február 11.: előbújnak a kígyók
A székely hegyipásztorok ezen a napon, Elek napján tartották a kígyók ünnepét, mert hitük szerint azok ekkor bújnak elő odúikból.
Február 14.: a veréblakodalom a közelgő tavasz hírnöke
Bálint napja a tavasz közeledtét jelzi. Ezért is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok visszatérnek, akkor közel a tavasz. A „veréblakodalom”, azaz a hangos csivitelés a közelgő szép idő hírnöke. Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jön a kikelet . Magyar népi hiedelmek is kapcsolódnak e naphoz. Bálint-napon, ha hideg, száraz az idő, akkor bőséges termés várható, s ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó időre lehet számítani.
Február 16.: bolondoznak-e majd a Julisok?
„Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt” – a hagyomány szerint, vagyis Júlia napjától az idő melegebbre fordulása várható. Ha mégis havazik e napon, akkor „bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
Február 19.: a pacsirták jelzik a tavaszt
Zsuzsanna napján a tavaszt a megszólaló pacsirták jelzik, és a hagyomány szerint az, hogy „Zsuzsánna elpisili a havat”, vagyis a tél a végét járja. Ha megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, ha nem szólal meg, akkor befagyott a szája és a hideg idő még tovább tart. Ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, ha magasan száll, akkor közel a tavasz.
Február 22.: Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő
Üszögös Szent Péter napján azt tartották, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József napján is. Ezen a napon az asszonyok, nem nyúltak lisztbe, nehogy üszkös legyen a búza. Libát, tyúkot sem jó ekkor ültetni, mert üszögös lesz a tojás, azaz megfeketedik, és nem kél ki. A gabona üszkösödése gombás megbetegedés, mely ma már könnyen kezelhető, régen azonban nagy károkat okozott. Szemes gabonát vittek a szobába, ahol a kereszt és mécses elé tették, hogy védje meg az üszkösödéstől a termést.
Február 24.: megtörik a tél uralma
„Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál” (jeget), s a pásztorok szerint, ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz. Ha Mátyás jeget talál, akkor feltöri, ha nem talál, akkor csinál. Mátyás viszi el a havat, s szűrujjából kiereszti a pacsirtákat. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.
Forrás: Internet
s.k.
