„Tennivalók februárban: …A szőlőben a trágyázást és a sima vesszők szedését be kell végezni. Enyhe időjárásnál a hó végén már a vesszők ültetése és a döntés is megkezdhető. Szárazabb és kedvező fekvésű helyen a nyitáshoz is hozzá lehet fogni. Az oltáshoz szükséges vesszőket most kell megválogatni és megszedni.
A baromfiudvarban ebben a hónapban kezdetüket veszik a keltetési munkálatok. A tenyésztörzsre nagy gondot kell fordítani, hogy ebben az időben idegen kakasok ne kerüljenek a tyúkokhoz, különben a tenyészet tisztavérűsége csorbát szenved. Ebben a hónapban a ludakra is figyelmet kell fordítani. Ha észrevesszük, hogy a lúd nyugtalan, és szalmaszállal a csőrében ide-oda szalad, ez annak a jele, hogy fészket akar építeni, ezért előkészítjük a ludak tojófészkeit is, amelyek akkorák legyenek, hogy a lúd ott kotolhasson is…” – (a Kincses Kalendárium 1934-es kötetéből.)
Népi megfigyelések, időjóslások:
Február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A mondás szerint „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő. Újabb keletű megfigyelések szerint, ha az előbújó medve ezen a napon meglátja az árnyékát, visszabújik még a barlangjába.
Február 3. –a Katolikus Egyházban Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe. Ezen a napon a szentmisén a pap balázsáldásban részesíti a híveket, mely megvéd minket a „torokbajtól és minden más bajtól”.
Február 5.: elűzetnek a kártevők is
Ágota napja a néphit szerint gonoszűző nap. Szent Ágota napjáról a hagyomány azt tartja, hogy ekkor alkalmas a leginkább az idő a gonosz szellemek és a kártevők elűzésére.
Február 6.: ha fagy van, akkor 10 napot még várni kell az enyhülésre
Dorottya is időjósló nap. A mondás szerint „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”, vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (február 16.) megenyhül az idő.
Február 11.: előbújnak a kígyók
A székely hegyipásztorok ezen a napon, Elek napján tartották a kígyók ünnepét, mert hitük szerint azok ekkor bújnak elő odúikból.
Február 14.: a veréblakodalom a közelgő tavasz hírnöke
Bálint napja a tavasz közeledtét jelzi. Ezért is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok visszatérnek, akkor közel a tavasz. A „veréblakodalom”, azaz a hangos csivitelés a közelgő szép idő hírnöke. Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jön a kikelet . Magyar népi hiedelmek is kapcsolódnak e naphoz. Bálint-napon, ha hideg, száraz az idő, akkor bőséges termés várható, s ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó időre lehet számítani.
Február 16.: bolondoznak-e majd a Julisok?
„Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt” – a hagyomány szerint, vagyis Júlia napjától az idő melegebbre fordulása várható. Ha mégis havazik e napon, akkor „bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
Február 19.: a pacsirták jelzik a tavaszt
Zsuzsanna napján a tavaszt a megszólaló pacsirták jelzik. Ha megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, ha nem szólal meg, akkor befagyott a szája és a hideg idő még tovább tart. Ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, ha magasan száll, akkor közel a tavasz.
Február 22.: Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő
Üszögös Szent Péter napján azt tartották, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József napján is. Ezen a napon az asszonyok, nem nyúltak lisztbe, nehogy üszkös legyen a búza. Libát, tyúkot sem jó ekkor ültetni, mert üszögös lesz a tojás, azaz megfeketedik, és nem kél ki.
Február 24.: megtörik a tél uralma Ha Mátyás jeget talál, akkor feltöri, ha nem talál, akkor csinál. Mátyás viszi el a havat, s szűrujjából kiereszti a pacsirtákat. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. A pásztorok szerint, ha Mátyás éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz.
Forrás: Internet
s.k.