Bevallom idáig nem hallottam arról a törekvésről,hogy munka helyett megélhetést biztosító jövedelemhez jusson bárki is. Meglepett a téma és az abban nyilatkozók,akik elszántan támogatják a kezdeményezést.Az FNA bevezetéséért küzdő, az Első Magyar Feltétel Nélkül Alapjövedelemért Egyesület kitűzött célja többek között az,hogy a privatizálás miatt munkanélkülivé vált emberek létbizonytalanságát, -melyet állami szintű változásnak a hozadékát is- az államnak kellene rendezni,valamint a többszörösen hátrányos helyzetűek méltatlan társadalmi megkülönböztetése ellen fellépni.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem témájában 2024. május 15-én, a PostART szalonjában kerekasztal beszélgetésen különböző foglalkozási ágak képviselői vettek részt és mondták el kételyeiket és támogató javaslataikat.
Megjelent vendégek voltak:
Büttl Ferenc közgazdász,
Somi Judit a Hétesi Közöségi Ház (Ózd) alapítója volt iskola igazgatóhelyettes, történelem-orosz szakos tanár.
Vágó Csaba Polgármeseri Kabinetvezető
Nagy Eszter az Európai Föderalisták Uniója Magyarország-elnöke
MARIKOVSZKY ANDREA – képzőművész-tanár, feminista, aktivista, a Women’s International Leage for Peace and Freedom (WILPF) tagja. Fő kutatási területe a társadalmi képzelet és jövőkép.
SILYE ATTILA – Express Zenekar
FRÖHLICH KRISTÓF – színművész Budaörsi Latinovits Színház
ERCSE KRISZTA – oktatáskutató; a Civil Közoktatási Platform szóvivője
FARKAS GÁBOR – pszichopedagógus, szenzoros integrációs
terapeuta, családi és iskolai mediátor – Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola.
Moderálást, összegezést és vitát
JÓZSA MÁRTA vezette, a Klubrádió műsorszerkesztője, újságíró.
A világhálón számos cikk foglalkozik a témával. Ezekből válogattam hogy megismerjem és megismertessem a témát kedves olvasóimmal.
” Az országok kormányai által rendszeresen, feltétel nélkül, minden felnőtt számára biztosított havi juttatás ötletét több jeles gondolkodó és politikai személyiség is promotálta az elmúlt évtizedek során, köztük Martin Luther King Jr. is. Az elképzelés szerint az ilyen fajta, nem a munkától vagy segélyektől függő havi ellátás egy ideálisabb, egyenlőbb és boldogabb társadalom megalapozását segítené elő, de sokan attól félnek, hogy a bevezetése után az emberek nem lennének hajlandóak tovább dolgozni és katasztrofális hatással lenne a világra.
Az angol tudós, Thomas More 1516-ban megjelent Utópiájában azt írja, ahelyett, hogy büntetnék azt a szegény embert, aki kenyeret lop, “sokkal célravezetőbb lenne, ha mindenkinek biztosítanánk valamilyen megélhetési lehetőséget, hogy senki ne kényszerüljön arra, hogy először tolvajjá váljon, majd hulla legyen”.
Több mint háromszáz évvel később John Stuart Mill is támogatta az elképzelést Principles of Political Economy című művében, azzal érvelve, hogy “egy bizonyos minimális jövedelem, amelyet a közösség minden tagjának, akár munkaképes, akár nem, a megélhetéshez rendelnek”, lehetőséget adna a szegényeknek arra, hogy kiemelkedjenek a szegénységből.
A 20. században az univerzális alapjövedelem a legkülönbözőbb gondolkodók támogatását nyerte el, nagyon különböző okokból. Martin Luther King például a garantált kifizetésben látta az emberi jogok fenntartásának módját a szegénységgel szemben, míg Milton Friedman az állami jóléttel szembeni életképes gazdasági alternatívát látta benne.
Alapvető formájában az egyetemes alapjövedelem nem sokat változott More eredeti javaslatához képest. Az elképzelés lényege, hogy minden állampolgárnak, vagyonától függetlenül, rendszeresen és élethosszig tartó pénzösszeget adnak – általában annyit, hogy ne kelljen dolgoznia. (A pénz összege, és így az állampolgár jövedelmi biztonságának szintje is nagyon eltérő lehet.)
Sokan, sokféle meghatározást adnak az egyetemes alapjövedelem definiálására. Az alábbi elemek azonban mindben azonosak: univerzális, feltétel nélküli, rendszeres, biztonságos és közvetlen.”
A kerekasztal beszélgetés során véleményeket,indoklásokat hallhattunk ,melynek egyöntetű,közös mondanivalója a kormányok általi, feltétel nélküli jövedelem mielőbbi biztosítása volt.Indoklásul előadták a saját problémájukat és ezáltal mindazokét akik hasonló vagy más foglalkoztatási ágakban- jelen problémájuk megoldásaként- érdekeltek.
Az Ózd mellől érkezett Somi Judit a Hétesi Közöségi Ház (Ózd) alapítója volt iskola igazgatóhelyettes, történelem-orosz szakos tanár. hozzászólása szomorú képet festett az ott élő cigányok életéről,a fiataloktól,akiknek nincs lehetősége felemelkedni abból a szegény környezetből,ahol most élnek. A meghívottak között egy fiatal színész Frölich Kristóf -aki a Latinovits Színházból ült a meghívottak között,- vázolta a színészek reménytelen anyagi helyzetét,vagy FARKAS GÁBOR – pszichopedagógus, szenzoros integrációs terapeuta, családi és iskolai mediátor – Budaörsi Herman Ottó Általános Iskolából szintén az alulfizetettségről beszélt.Ugyancsak MARIKOVSZKY ANDREA – képzőművész-tanár, feminista, aktivista,vagy SILYE ATTILA – Express Zenekartól,vagyis minden foglalkoztatási ág képviselője -legyen szó a színészekről műfordítókról,művészekről,tanárokról- elégedetlenségét fejezte ki a nem kielégítő javadalmazás miatt,amelynek orvoslására valóban a feltétel nélküli alapjövedelem életre hívását látnák megoldásként.Abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy egyetemeleges legyen-e a javadalmazás vagy az egyén vagyoni helyzete is meghatározó legyen?
Félő hogy a rászorultsági alapú szociális juttatások alapvetően visszatartják az embereket attól, hogy több pénzt keressenek és visszatérjenek a munkába.A nem fizetett, általában női munka – például az idősek gondozása, gyermeknevelés és a házimunka – elismerése szintén egy tényező.
Többen a közegészségügyi előnyökre mutatnak rá. A kórházi kezelések és a mentális egészségügyi problémák enyhülhetnének a megnövekedett jövedelembiztonság hatására. Az emberek a túlélés helyett inkább az élvezetért dolgozhatnának. Ez elméletileg lehetővé tenné, hogy kockázatot vállaljunk. Átképezni vagy éppen továbbképezni magunkat, egy teljesen új karriert felépíteni – mind pozitív, termelékenységet növelő változások.
Egyes vélemények szerint még a környezet is jól járhat, mert ha kevesebbet dolgozunk, kevesebbet fogyasztunk. Az univerzális alapjövedelem csökkentheti a fogyasztást és javíthatja a rossz környezetvédelmi gyakorlatokat.
Az alapjövedelem-rendszerek bevezetése mindig is erős ellenállásba ütköztek.A leggyakoribb érv az, hogy a semmiért kapott pénz aláássa a munkamorált és lustaságra ösztönöz. Attól is tartanak, hogy sokan az alapjövedelmet drog- és alkoholfüggőség támogatására fogják felhasználni.
Az egyetlen sikeresen megvalósított alapjövedelem-rendszer azonban bebizonyította, hogy ezek a félelmek alaptalanok. Az 1980-as években Alaszkában garantált jövedelmet vezettek be a “nyersanyag boom”-ból származó bevételek hatékony elosztásának módjaként. A rendszerről nemrégiben készült tanulmány szerint a teljes munkaidős foglalkoztatás egyáltalán nem változott a bevezetése óta, és a részmunkaidőben dolgozó alaszkaiak száma egyenesen nőtt.
A rendszer sikere más kísérleti projekteket is ösztönzött Kenyában, Skóciában, Ugandában, Hollandiában és az Egyesült Államokban.
Az a növekvő félelem, hogy a robotok a következő évtizedekben elveszik az emberek munkáját, még sürgetőbbé tette az univerzális alapjövedelemről szóló eszmecserét. Számos vezető technológus – köztük Elon Musk, Mark Zuckerberg és Bill Gates – felvetette, hogy az automatizálás okozta munkanélküliség hatásainak enyhítéséhez szükség lehet valamilyen alapjövedelemre.
Martin Ford a Rise of the Robots (A robotok felemelkedése) című bestsellerében azzal érvel, hogy az alapjövedelem az egyetlen módja a gazdaság ösztönzésének egy automatizált világban. Ha nem osztjuk szét a gépek által létrehozott bőséges vagyont, akkor nem lesz, aki megvegye a legyártott árukat, ami végső soron a kapitalista gazdasági modell válságához vezet.
A jövő feltalálása című könyvükben Nick Srnicek és Alex Williams egyetértenek azzal, hogy a teljes automatizálás válságot fog okozni a kapitalizmusban, de ezt jó dolognak tartják. Ahelyett, hogy az alapjövedelmet a gazdasági rendszer megmentésének eszközeként használnák, a feltétel nélküli kifizetést a vagyonelosztás szocialista módszerének megvalósítása felé tett lépésnek tekintik.
Srnicek és Williams azt is állítják, hogy az univerzális alapjövedelem nemcsak politikai és gazdasági átalakulást jelentene, hanem a szellem forradalmát is.”
Végighallgatva a kerekasztal beszélgetést eddig számomra ismeretlen témával találkoztam ami felkeltette a figyelmemet. Jó volt hallgatni a meghívottak eszmecseréjét, a témával kapcsolatos kételyeket vagy éppen ösztönző gondolataikat.Igyekeztem tájékoztatni a kedves olvasót a témában,aminek megoldása és megvalósítása nem hiszem hogy a közel jövő vívmánya, habár minden megtörténhet.
Major Edit_
