A hétfő délután lassan már unalmas csendjét egy kellemes gitárzene,majd éneklés hangjai törték meg. Kíváncsian néztem ki az ablakon és odalenn a szökőkút mellett megláttam a zenészeket. Hamarosan már én is ott álltam a többi érdeklődő mellett, akik gyerekekkel vagy csak úgy magányosan leültek a kútkáva peremére,és hallgattuk a zenét.
Három fiatal lány és egy gitáros,és egy szintetizátoros srác adta a közönségnek a csodálatos zeneszámokat. A lányok énekeltek, a fiatalember pengette a gitárt,és igy összességében nagyon kellemes hangulatot varázsoltak .
Az egy pernyi szünetben megtudtam a nevüket: „Táborvíz „ami a szökőkutak melletti muzsikálást jelenti. Budaörsön a Kálvária téren is zenélnek,hiszen ott is van egy vízzel teli medence,ahova szintén szívesen mennek el az emberek egy kis zenét hallgatni.
Sokáig ültünk még a Patkó utcai szökőkút peremén és hallgattuk a zeneszót. Milyen jó lenne nyári délutánokon újból meghallgatni őket akár itt a szökőkút mellett,akár egy zeneteraszon,itt az égbeszökő toronyházak között ,ahol akár idős,vagy fiatal zenészek muzsikáját is szívesen meghallgatnánk. Feltöltődést hoznának ,úgy mint most itt a négy lelkes fiatalból álló Táborvíz zenekar.
Nagyon kellemes szép estét varázsoltak nekünk,amit köszönünk.
Major Edit
