Fogyatkozó pillangóink figyelmeztető szárnyrebbenései

2023-07-22 | Budaörs
A Magyar Madártani Egyesület az idén először hirdetett eredményt az „Év lepkéje” kategóriában, és a szavazás során ezt a címet a fecskefarkú pillangó kapta. Bizonyára feltűnő szépségével érdemelte ki a győzelmet!

Ez a védett, veszélyeztetett lepkefajunk az egyre gyakoribb késő tavaszi fagyok és a nagyüzemi mezőgazdaság intenzív vegyszerhasználata miatt országszerte megritkult az utóbbi években, ezért is nagy öröm, ha az ember saját kertjében pillantja meg ezt a csodálatos pillangót! A levendulát látogatja legszívesebben, a „közönséges” káposztalepkék, citromlepkék, dongók, vadméhek közül méretével, pompás színeivel is kiragyog.

De van egy másik, egyelőre még jóval gyakrabban látható gyönyörű lepkefajunk is, a nappali pávaszem. Ha kiterjeszti bársonyos, bordó szárnyait, négy óriási kék szem villan meg rajta, ami praktikusan a madarak elijesztésére szolgál, akik így nem tudják, táplálékkal, vagy egy bagollyal kerültek-e szembe hirtelen, és sürgősen továbbállnak a bizonytalan látványtól megrémülve.

A pávaszem petéjét többnyire a csalánra rakja, itt fejlődnek ki a hernyók, amelyek a leveleket rágcsálják, és ha jóllaktak, be is bábozódnak ott helyben. Nálunk a kukoricatáblák mellett, a vízlevezető árkok mentén szinte mindenütt ott nő a csalán, és sokféle rovarnak, lepkefajnak a táplálására szolgál. A csalán mirigyszőrös levélzetén azonban könnyen megtapad mindenféle virágpor, így a kukoricáé is. De mi történik, ha a kukorica már nem „valódi”, hanem beleépítették a Bacillus thüringiensis rovarpusztító génjeit? Akkor bizony a mérgező virágpor is bejut a hernyó gyomrába, abbahagyja a táplálkozást, legyengül, végül sok közülük elpusztul.

Ma azonban megint hasonló veszélyekkel kell szembenéznünk, és újra „árgus szemekkel” kell figyelnünk, hiszen az EU Bizottság új GMO-javaslata feláldozná a fogyasztók jogait és komoly környezeti károkat okozna, ahogy a Magyar Természetvédők szövetsége írja pár napja kiadott sajtóközleményében:

„Brüsszel-Budapest, 2023. július 5. Az Európai Bizottság ma közzétette a génmódosított növények új generációjának (új GMO-k, vagy most már úgynevezett „új génkezelési technikák”) deregulációjára vonatkozó jogalkotási javaslatát. A javaslat eltörölné az engedélyezési és jelölési követelményeket, az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi vizsgálatokat és az új GMO-kra vonatkozó mindenféle felelősségi eljárást. Ennek következtében a fogyasztók, a gazdák és az élelmiszer-feldolgozók nem kaphatnának tájékoztatást arról, hogy az általuk termesztett, vásárolt és elfogyasztott növények és élelmiszerek tartalmaznak-e új GMO-kat vagy sem.

Az Európai Bizottság a polgárok jogainak védelme helyett az óriáscégek hosszan tartó kampányának enged.

Megdöbbentő látni, hogy a Bizottság lényegében azt mondja, hogy az agrobiznisznek nem kell viselnie a teszteletlen új GMO-k szántóföldjeinkre kiengedése és tányérjainkra való kijuttatása által jelentett kockázatokat, de a fogyasztóknak, a gazdáknak és a természetnek igen – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.”

Vajon ezúttal sikerül Hermésznek, (mai nevén talán a nemzetközi agrobiznisznek…) elaltatni a százszemű Argosz, vagyis a felelősen gondolkodó európai polgárok éberségét? Vagy vészesen fogyatkozó gyönyörű pillangóink figyelmeztető szárnyrebbenéseire még időben felriadunk? Vagy elég, ha a teremtett világ iránti felelősségteljes gondoskodás helyett könnyelműen csupán a Gondviselésre hagyatkozunk?

(Részlet)

Forrás : Magyar Kurir -Teremtésvédelmi Kalendárium

Lechner Judit

Megosztás