Története:
A nemzetközi gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, az év legkülönbözőbb napjain. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben.
Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.
Magyarországon az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére már a 20. század első évtizedében is rendeztek gyermeknapot, ha nem is minden évben. Edelsheim-Gyulai Lipót egyesületi elnök egy 1909. évi beszédében elmondta, hogy 1906-ban 46, 1907-ben 612, 1908-ban pedig 2262 vidéki város és község vett részt a gyermeknap megünneplésében.
A húszas években vált rendszeressé, hogy május vagy június valamelyik napját gyermeknappá nevezték ki. 1931-től már egy egész hetet szenteltek a gyermekeknek, többnyire május első felében, mégpedig 1943-ig Nemzeti Gyermekhét néven. Ez 1944-ben a világháború miatt nem került megrendezésre.
1945-ben júniusban, 1946-ban februárban, 1947-ben május 4-től tartottak gyermekhetet. 1948-ban már a kommunista párt befolyása alatt álló MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) rendezett Országos Gyermekhetet június 20. és 27. között.
1948. novemberében a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség moszkvai tanácsülésén úgy határozott, hogy „a jövőben június hóban a világ minden olyan államában, ahol a Nemzetközi Nőszövetségnek szervezete van, gyermeknapot rendeznek, amely minden országban a politikai és gazdasági viszonyoknak megfelelően a gyermekek érdekeit fogja szolgálni. Az imperialisták befolyása alatt álló országokban a gyermeknap főtárgya a gyermekek kizsákmányolása elleni harc lesz, továbbá a gyermekek egészségvédelme és a tanulási lehetőségek megjavítása. A Szovjetunió asszonyai példát mutatnak az igazi hazaszeretetre, a békés építőmunka szeretetére való nevelésben.”
A fenti határozatnak megfelelően Magyarországon 1950-től 1953-ig június első vasárnapján, azt követően pedig minden év május utolsó vasárnapján rendezték, illetve rendezik meg a Nemzetközi Gyermeknapot.
1946-ban megalakult az UNICEF, amely az ENSZ Gyermekalapja. Erre a második világháború után került sor, mivel a világháborúban sok gyermek életét vesztette, valamint az éhezés és a különféle betegségek is fenyegették a fiatal generációt. A UNICEF szervezete a mai napig a világ minden táján jelen van, küzd a gyermekek és fiatalok jólétéért, támogatva az oktatást, az egészségügyi helyzetet, segítve őket mindennapos problémáik leküzdésében. Tevékenységét különös fontossággal folytatja azokban az országokban, ahol humanitárius vészhelyzet van, természeti katasztrófák vagy háborúk.
Szomorú, hogy a 21.században is beláthatatlan feladatok tornyosulnak a szervezet elé.
Értük könnyezem..
A gyerekekért. Kiket elhagytak a szüleik. Akik jó szót, szeretet soha nem kaptak. Nem kaptak ölelést, dicséretet, elismerést, bátoríttatást, csak szidalmat, megalázást, dorgálást.
Akik tehetségüket nem tudták kibontakoztatni, mert senki nem figyelt rájuk. Értük könnyezem..
Akik a világban tengődnek, minden támasz nélkül, kiszolgáltatottan. Kihasználják, megalázzák, meggyalázzák, kegyetlenül bántalmazzák őket. Kíméletlenül dolgoztatják, holott még játszaniuk, tanulniuk kellene.
Akiknek nem jut elegendő étel, iható víz. Betegségüket nem gyógyítják, fájdalmaikat nem enyhítik.Értük könnyezem…És akik az elmúlt percekben éhen haltak… értük könnyezem.
Naponta hálát adok a jó Istennek, hogy unokáim békességben, biztonságban növekedhetnek.
s.k.
