Csendes időszak következett. Még esküvőt sem tartottak.
A természet ébredésével megkezdődtek a munkálatok a határban. A férfiak , ha az időjárás megengedte, vetettek a földeken, metszettek a szőlőben és a gyümölcsösben.
Az asszonyok kívül belül kimeszelték a házat, megtörtént a nagytakarítás is, beleértve a baromfiudvart, tyúkólakat is. Jó időbeosztással elérték, hogy az ünnepre ragyogott az egész ház.
A húsvéti feltámadást megelőző időszakban eleink mértéktartóan étkeztek, több időt töltöttek imádkozással, templomba járással.
Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
Némely családban virágvasárnapon- a húsvét előtti vasárnap ettek utoljára húst.
Néhai Ganter Istvánné Illy Annus nénitől tanultam egy réges-régi receptet, amely szerint így készült a „pamsnitt”: szikkadt zsemleszeleteket mártogass édes tejbe, forgasd lisztbe, felvert tojásba, újból lisztbe majd süsd ki forró zsírban és szórd meg porcukorral.
-Ezt az édességet egész évben csak virágvasárnap készítette az édesanyám. – emlékezett Annus néni. – Mi, gyerekek már nagyon vártuk.
Virágvasárnapot követően a legtöbb budaörsi családnál nem került hús az asztalra.
Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
A nagyböjt nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól való tartózkodás időszaka is lehet.
A Jézus tanítása szerint böjt Isten iránti szeretet és mélyebb önátadás. A lemondásnak önmagában nézve kevés értelme van, célját csak akkor éri el, ha pozitív tartalmat hordoz: a cél nemcsak a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyven napos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülünk közelebb
s.k.
