Az összejövetel célja a három ország közötti szövetségkötés, a Cseh- és Lengyelország között, valamint a Lengyelország és a Német Lovagrend között fennálló területi vita békés rendezése, továbbá gazdasági együttműködés kialakítása volt. Hosszas, hónapokig tartó előkészítő tárgyalások után, november 1-je körül érkeztek a külföldi államfők a magyar udvarba, amelynek vendégszeretetét a lényegesebb dokumentumok aláírásáig, legalább egy hónapon keresztül élvezték.
A jelentős esemény I. Károly egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekinthető. Nemcsak azért, mert a Lengyelország és a Német Lovagrend közötti vitában arbiterként, azaz döntőbíróként léphetett fel a magyar király, hanem azért is, mert hosszabb távú együttműködések alapjává váltak az itt megkötött egyezmények. (Forrás: mki.gov.hu)
(Minderről sokat hallhatunk a Sas koronája című történelmi játékfilmsorozatban az M5 csatornán.)
A szövetség megújítása 1991-ben
Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország demokrata politikusai, a szabad választások nyomán megalakuló kormányok eltökélt szándéka volt a korábbi szolidaritás megőrzése és a közös célokért történő egybehangolt, vagy közös föllépés. Miniszterelnöki expozéjában Antall József is hitet tett mellette. 1990 novemberében, a hidegháború utáni új Európa alapelveit rögzítő Párizsi Karta aláírásakor javasolta a magyar miniszterelnök lengyel és csehszlovák partnereinek, hogy találkozzanak a három ország politikai vezetői a következő év elején Visegrádon. Antall, Havel és Walesa az 1991. február 15-i csúcsértekezleten elfogadott Együttműködési Nyilatkozatban foglalta össze országaik közös politikai és gazdasági törekvéseit, szándékukat, hogy egybehangolják a szovjet uralom eszköze, a Varsói Szerződés (amelynek a csapatai, azaz a szovjet katonák még területünkön tartózkodtak) fölszámolására irányuló politikájukat. (Forrás: antalljozsef.igytortent.hu)
(Marián Calfa csehszlovák kormányfő, Václav Havel csehszlovák államfő, Antall József magyar kormányfő, Göncz Árpád magyar államfő, Krzysztof Bielicki lengyel kormányfő és Lech Walesa lengyel államfő a visegrádi Mátyás Király Múzeumban aláírják a hármas csúcstalálkozó dokumentumait. Az együttműködési nyilatkozatot Antall József miniszterelnök, Václav Havel, a csehszlovák tárgyalócsoportot vezető köztársasági elnök, Lech Walesa lengyel államfő, az együttműködés alapgondolatait megfogalmazó ünnepélyes nyilatkozatot Göncz Árpád, Václav Havel és Lech Walesa után a kormányfők is ellátták kézjegyükkel.) (MTI-fotó: Soós Lajos)
Ez lett az alapja a közép-európai országok együttműködésének, amelynek kapcsán a visegrádi csoport elnevezés honosodott meg. 1993. január elsején aztán Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a visegrádi együttműködés.
1992-ben a tagállamok megalapították a CEFTA-t, azaz a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást. Ennek célja tagállamok közötti, a KGST széthullása után drasztikusan visszaesett kereskedelem megkönnyítése volt. A CEFTA évente több tíz százalékkal járult hozzá a tagállamok közötti kereskedelem bővüléséhez, később pedig több más kelet- és közép-európai állam is csatlakozott hozzá. (Forrás: hirado.hu)
SzK
