Haydn-templom Kismarton

2025-07-02 | Budaörs
A Fertő-tó környékének legkülönlegesebb építészeti emléke az egyedülálló kismartoni Kálvária-hegy a szorosan mellé épült Haydn-templommal és a mauzóleummal. A városközponttól pár száz méterre nyugatra álló barokk épületegyüttes páratlan élményt kínál.

 

Joseph Haydn, a híres zeneszerző, szoros kapcsolatban állt az Esterházy családdal. 1761 és 1803 között az Esterházy hercegek szolgálatában állt, először másodkarmesterként, majd főkapitányként. Haydn számos művét az Esterházyak udvarában, különösen Eszterházán komponálta, és az udvari operaélet fejlesztésében is kulcsszerepet játszott.

Haydn és az Esterházyak kapcsolata szorosan összefonódott a zenei fejlődéssel és a kulturális élettel is. Az Esterházyak mecénási szerepe, különösen Miklós hercegé, lehetővé tette Haydn számára, hogy nagyszabású operákat komponáljon és vezényeljen, melyek európai hírnevet szereztek az udvarnak. Haydn zenei tehetsége és az Esterházyak anyagi támogatása révén Eszterháza a kor egyik legfontosabb zenei központjává vált.

Haydn munkásságának köszönhetően az Esterházy család gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, melyet ma is őriznek és bemutatnak.

A Haydn Terem a Kismartoni Esterházy-kastélyban is a zeneszerző tiszteletére kapta a nevét, és a kastélyban évente megrendezett zenei fesztiválok is Haydn örökségét ünnepli

Burgenlandi sétánk folytatásaként Kismartont látogattuk meg,ahol egy különleges kálváriát jártunk végig,amely a föld mélyében vezet stációról stációra.

Esterházy Pál herceg álmodta meg a nagyszabású komplexumot, először a Kálvária mesterséges dombja készült el a stációkkal, majd a kápolna, melyet végül 1707-ben szenteltek fel. Az épületegyüttes túloldalán lévő Hegyi-templom (Bergkirche) építése 1715-ben kezdődött el, amit az 1713-ban pestisben elhunyt herceg már nem ért meg. Az építés nagy szünetekkel egészen 1803-ig folytatódott.

A Hegyi-templom közismert neve Haydn-templom, mivel az itteni orgonán maga a mester is több ízben játszott, itt is mutatta be néhány művét, és halála (1809) után 1820-tól ide is temették el.

A Haydn-mauzóleumot később 1932-ben építtette Esterházy V. Pál herceg.

A rendkívül különleges, részben a domb belsejében, részben a tetején kanyargó passióút a kápolnában kezdődik az első stációval. A kápolnába vezető széles lépcsősor két oldalán angyalszobrok állnak, a homlokzaton az Esterházy-címert láthatjuk. A kápolna főoltára tulajdonképpen a keresztút első állomása, a barlangszerű fülkében, „Jézus az Olajfák hegyén” látható, előtte egy dúsan aranyozott baldachinon áll a híres kegyszobor. Az 1690-ben készült, karján a gyermek Jézust tartó Madonna szobra eredetileg Nagyhöflányban volt. A kuruc csapatok támadása idején, 1707-ben, mikor a környezetében minden felégett, a szobor csodálatosképp épen maradt. A csodaként tisztelt szobrot 1711-ben vitette a herceg a kismartoni Kálvária-kápolnába.

A kápolnától kanyargó folyosók mentén, barlangszerű fülkékben, kis kápolnákban láthatjuk a keresztút stációit. Összesen 24 látványos stáció idézi vissza rendkívül életszerűen a történetet. A legmagasabb ponton találjuk a Szent Kereszt-kápolnát, az utolsó jelenetekkel. A domb tetejéről szép kilátás nyílik a városra.

A Haydn-templom és mauzóleum

A kálvária túloldalán lévő templom oltárképe Stephan Dorffmeister alkotásának másolata, az épület különleges értéke az 1797-ben készült orgona, melyen még Haydn is játszott. A templomban 1820-ban temették el a zeneszerzőt, egykori sírköve a karzat alatt látható. A bejárattól balra találjuk az 1932-ben épített Mauzóleumot a díszes, fehér márványból faragott szarkofággal.

Joseph Haydn története 1809-es halála után is érdekes fordulatokat vett. Az eredetileg Bécsben eltemetett művész koponyáját ellopták, hogy tanulmányozhassák rajta a rendkívüli tehetség, a zsenialitás jeleit. Igazából ez csak az 1820-as újratemetéskor derült ki, amikor Kismartonba szállították és a Bergkirchében újra temették volna a művész földi maradványait. A rendőrség hamar megtalálta az elkövetőket és a koponyát is, azonban később kiderült, nem a valódi koponyát temették el a testtel együtt. A Haydn-koponya, kalandos útja során egész 1954-ig külön volt a testétől, utoljára egy bécsi múzeumban volt kiállítva, majd 1954 június 5.-én, egy hatalmas ünnepség keretében tartották meg az újraegyesített földi maradványok temetését. A sors különös fintora, hogy a Haydn-mauzóleumot is építtető Esterházy Pál herceg nem lehetett ott a szertartáson, mivel a kommunista Magyarországon épp 15 éves börtönbüntetését töltötte.

Major Edit

Megosztás