Hegyek között, dombok között… (1. rész)

2020-07-20 | Budaörs
Akik nem a Balaton, a Velencei-tó, vagy más ismert vizes nyaralóhelyeken szeretnék tölteni a nyári szabadságukat, hanem inkább az aktív pihenést választják, azoknak szeretnénk segíteni azzal, hogy figyelmükbe ajánlunk néhány hazai erdős, hegyes, csodaszép kirándulóhelyet.

Ezek nem a legmagasabbak, nem is a legnehezebbek, és némelyiket – magasságukat tekintve – csak jóindulattal nevezhetünk hegynek. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy nagy élmény feljutni rájuk, hiszen a környékükön is akad számos látnivaló és a tetejükről mindenütt pazar kilátásban gyönyörködhetnek – a Bükk hegységtől a Visegrádi hegységig. A koronavírus miatt kialakult helyzetben természetesen kötelességünk felhívni a figyelmüket a járványügyi intézkedések betartásának fontosságára.

Tar-kő a Bükkben


Amikor már fent ülünk a felhőkkel kacérkodó, tar homlokú hegytetőn, a világ összes gondja odalent marad, átölel a csend, melyet csupán a bozótosból felcsendülő, vidám madárcsicsergés tör meg olykor-olykor.
A Déli-Bükk lábaink előtt hullámzó lankái a látóhatár peremén lágyan simulnak bele az alföldi rónaság fátyolos messzeségébe. Jó ott ülni, csak lenni, és élvezni ezt az oly ritkán tapasztalható, léleknyugtató miliőt.

A Bükk hazánk legnagyobb átlagmagasságával rendelkező hegysége: a legmagasabb húsz hegycsúcsunk közül 14 itt található. A lista 12. helyén áll a magas Tar-kő. A Bükk hegység déli oldalán elhelyezkedő csúcs és a környező bércek fehér sziklaormai már messziről látszanak. Áthalad itt az Országos Kéktúra útvonala is. A kilátás gyönyörű. A csúcsot kellemes túrával közelíthetjük meg Bánkútról, miközben elérjük a Bükk-fennsík fokozottan védett részét, a Nagy-mezőt, az Olasz-kaput és az érintetlen Őserdőt is, ahol több mint száz éve nem folytattak erdőgazdálkodási tevékenységet. Minden úgy maradt, ahogyan az eltelt évek alatt a természet elrendezte.
Aki inkább rövid kirándulásra vállalkozna, az otthagyhatja autóját az olasz-kapui parkolóban, és az onnan induló (7,2 km hosszú) olasz-kapui tanösvényen juthat el a Tar-kőig. Ezzel szemben emelkedik egy másik 900 méter feletti csúcs, a Három-kő, ahová szintén érdemes átmenni.

Hegyes-tető a Börzsönyben

Ez egy igazi rövid túra a Nagymaroson látható faragott kapukkal, meg a szelíd gesztenyefákkal és több kaptatóval. A 482 méter magasságban található Julianus barát toronyról megnézhetjük az ország legszebb panorámáját. Elénk tárul a Duna-kanyar és környéke, a Szentendrei-sziget és a visegrádi Fellegvár.
A Hegyes-tető földrajzi szempontból a Börzsönyhöz, míg szerkezetmorfológiai szempontból a Visegrádi-hegységhez tartozik. Egy 1100-1200 méter magas, 10-12 km átmérőjű vulkáni kúp része volt egykor, amely kétszer is beszakadt. Az így létrejött kaldera (vulkáni képződmény) északi peremének a része lett a Hegyes-tető, amit 1-2 millió évvel ezelőtt a Duna átvágott. Így került annak északi része közvetlen kapcsolatba a Börzsönnyel.

A toronyhoz, azaz a kilátóhoz akár egy zebegényi körtúra során is felmehetünk, de Nagymarosról Zebegénybe tartva is útba ejthetjük. Ez utóbbi túra során először a Szent Mihály-hegyre kaptatunk fel, ami nem nyújt kilátást, de a hegy oldalában kanyargó turistaútról és a Remete barlangtól azonban már nem lehet panasz a panorámára. Utóbbi közelében egykor egy rómaiak által épített hegyi erőd állt, amit régészeti leletek is bizonyítanak. Az is elképzelhető, hogy a középkorban remeték is éltek itt.

 

 

Sólyom-bérc a Zemplén hegységben

 

Bár innen nem nyílik tágas panoráma, a Sólyom-szikla hátáról mégis a Zemplén hegység egyik legszebb, leghangulatosabb, ízig-vérig hegyi kilátásában lesz részünk. A tömött erdők között ülő regéci vár uralja a képet, melyet a vadregényes sziklatornyok közt kapaszkodó ösvény tesz igazán egyedivé.
A hegytető keskeny sziklatarélya a jégkorszaki kifagyásos formák egyik legtipikusabb hazai előfordulása. A fagy okozta aprózódás hatására a sziklafal bizonyos helyeken különálló sziklatornyokra szabdalódott – a tornyok magassága helyenként a 25 métert is meghaladja.

Az 564 méter magas Sólyom-bércet megközelíthetjük az országos kék jelzésen az Istvánkúti erdészháztól, vagy akár a Kőkapu felől is, ahol közlekedik a Pálházi kisvasút. A Kőkaputól, vagy a végállomásról, Rastallótól, aztán a sárga sáv, majd a sárga háromszög-jelzést követve gyönyörű, vadregényes bükkösben vezet az út a célpontig. A 709 méter magas Nagy Péter-mennykő sziklapereméről remek panoráma nyílik a Kemence patak völgyére és a szlovák-magyar határon álló Nagy-Milicre.
(Folytatjuk)
R. V. összeállítása

Megosztás