Nagy élmény feljutni rájuk, hiszen a környékükön is akad számos látnivaló és a tetejükről mindenütt pazar kilátásban gyönyörködhetnek – a Bükk hegységtől a Visegrádi hegységig.
Óház-tető a Kőszegi hegységben
Látványos túra a Kőszegi-hegység fő gerincén, útba ejtve a legszebb kilátókat, legvadregényesebb erdőket, bővizű forrásokat. Körtúránk a gépkocsival jól megközelíthető Kincs-pihenőtől indulhat a kevéssé ismert Zeiger-nyergen keresztül a Stájer-házakig, majd fel a hegység legmagasabban fekvő forrásához, a Hörmann-forrásig, és vissza a Kőszegi-hegység csodás kilátást adó, havasi jellegű fő gerincén át az Óház-tetőig. De Velemből indulva, és a Kincs pihenőnél hagyva autónkat, mindössze 25 perc alatt felérünk az Óház tetőig.
Az 609 méter magas Óház-tető ormán épült Kőszeg legrégibb vára, a Felsővár (Castrum Kwszug), és a vár romjaira emelt kilátó hirdeti jeles múltunk örökségét. A vár már a X-XI. században állhatott, ám az Alsóvár megépülte után hamar elmúlt dicsősége, s romjai az enyészeté lettek. 1896-ban lelkes kőszegi turisták az öregtorony romjára kilátót építettek, ez azonban 1917-ben összedőlt. 1991-ben Bakay Kornél régész vezetésével feltárták a maradványokat, és 1996-ban az odalátogatók újra birtokba vehették a kilátótornyot. A kilátás gyönyörű, előttünk Kőszeg városa, délre Szombathely, keletre a síkságból kiemelkedő két tanúhegy, a Ság és a Somló, nyugatra Ausztria, de tiszta időben még a pozsonyi vár tornyai is látszanak. Az Óház-tetőről a kék sávjelzésen haladva juthatunk el a Kőszegi-hegység legmagasabb pontjához, a 883 méter magas Írottkőhöz.
Tátika a Keszthelyi-hegységben
A Tátika-vár feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára a Balaton-felvidéken.És hogy miért érdemes meghódítani Tátika várát? Egyrészt a középkori várak szerelmeseinek nagy élmény. Csodás a panoráma, Szántói-medence, Sümegi vár, jó szeműeknek Rezi és a sztúpa látványa is biztosított szép időben. Emellett szép az erdő, és ha a kék jelzésen elsétáltunk a vár alatt a Fekete-tóig, láthatunk gyönyörű havasi cincért is.
Tátika a Keszthely-hegység kistájcsoportjához tartozik, Balaton-felvidéki testvéreihez hasonlóan ez is bazaltsapkás tanúhegy. Már 1248-ban állt itt egy erősség, melynek tulajdonosa a Tátika nemzetség volt. Később átkerült a veszprémi püspökhöz, majd hol királyi birtok volt, hol valamelyik nemesi család uralta. Sorsa a török időkben pecsételődött meg, 1592-ben már romként írtak róla. Régészeti feltárása és helyreállítása már évek óta folyik.
A várhoz egy védett ősbükkösön is átvezető meredek ösvény vezet. A fennsík pereménél szép kilátásban gyönyörködhetünk, rálátunk Rezi várára, és a zalaszántói sztúpára is, amely a dél-koreai szerzetesek kezdeményezésére épült, és 1993-ban a dalai láma avatta fel. A hegy közelében egy földtani érdekességet is láthatunk: a Kovácsi-hegy bazaltfolyosóját. Ez a 21-31 méter széles, 5-7 méter mély, szurdokszerű folyosó európai ritkaságnak számít.
Szársomlyó a Villányi-hegységben
Hazánk legdélibb hegye a Villányi-hegység legmagasabb tömbje, a 442 méter magas Szársomlyó. A név a küllemére is utal, a szár ugyanis régen kopasz jelentésben volt használatos. A hegyet ördög szántotta hegynek is nevezték, a kopár mészkőfelszínen kialakult jellegzetes karsztos oldásformák, karok miatt.
A nyugat-keleti irányú hegygerinc északi és déli oldalán eltérő mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. A hegy, különösen a szubmediterrán lejtőinek rendszere, tele van ritkaságokkal. Mintegy 75 védett növényfaj él ezen a fokozottan védett hegyen, például a magyar kikerics, ami kizárólag csak itt fordul elő.
A Szársomlyó mészkövét már a római korban is kitermelték, de iparszerű bányászata csak a 20. században indult meg. Egy hajdani bányakatlanban egy különleges szabadtéri szoborkiállitást is megnézhetünk. A Nagyharsányi Szoborpark 1967-ben létesült, mégpedig egy szobrászalkotóház felavatásával, amelyben (illetve körülötte, a szabad ég alatt) fiatal művészek kaptak lehetőséget az alkotásra.
A műhelybérlet-szerződés csak azt kötötte ki, hogy távozáskor legalább egy művet a szoborparknak kell adományozni. Az évek alatt a telepet számos külföldi kőfaragó művész is látogatta. A napjainkban műemléki védettségű szabadtéri „kiállítóteremben” közel 130, főleg nonfiguratív mű látható.
Prédikálószék a Visegrádi-hegységben
Meseszép kilátás a Pilis egyik legnépszerűbb hegyéről, a Prédikálószékről, ha utunk a bizarr sziklaformációk, a Vadálló kövek mellett halad el, majd a vadregényes Szőke-forrás-völgyben érkezünk Dömösre. A Keserűs-hegy 639 méter magas csúcsa a Visegrádi-hegység legjobb kilátópontja, ahonnan az ország egyik legszebb panorámája, a Dunakanyar tárul elénk. Előterében a Szent Mihály-hegy, a lábánál Zebegény és Nagymaros, vele szemben Visegrád a Fellegvárral, a Börzsöny hegyei, továbbá a Vác mellett magasodó Naszály is látható.
A Vadállókövek sziklái korábbi vulkáni működések nyomait őrzik, és külső erők hatására érték el mai formájukat. A puhább, tufás kőzetek gyorsabban pusztultak, míg a keményebb vulkáni kőzetek ellenállóbban voltak, ezért fokozatosan kipreparálódtak környezetükből.
A 8-15 méter magas sziklaformák nevet is kaptak, láthatjuk például „Attila sisakos fejét”, a „Fordított felkiáltójelet” és a „Széles-tornyot” is. A Prédikálószékre Dobogókőről is eljuthatunk, a kék sávjelzést, majd a piros háromszöget követve. De Dömösről indulva, a Prédikálószék érintésével, akár Dobogókőig is eljuthatunk.
(A koronavírus miatt kialakult helyzetben természetesen kötelességünk felhívni a figyelmüket a járványügyi intézkedések betartásának fontosságára.)
(Vége)
R. V. összeállítása
