Hogyan hat a járvány a klímaváltozásra?

2021-02-15 | Budaörs
A 2020-as év rendkívüli év volt és a Covid elterelte a figyelmet a klímaváltozásról. A járvány miatti lezárások a levegő minőségének javulását és a széndioxid-kibocsátás csökkenését hozták. De vajon mit jelent ez valójában éghajlatunk számára?

Erre keresett választ Jeremy Wilks , az EURONEWS űr-, tudomány- és éghajlat tudósítója a Climate Now-ban (ez egy interdiszciplináris tanulmányi és oktatási modul, és a klímaváltozás alapjaival foglalkozik).

Tekintsünk vissza a tavalyi évre, amelyet a koronavírus-járvány uralt, majd a szakértők segítségével bemutatjuk klímánk jelenlegi állapotát.
– A világjárvány megmutatta számunkra, hogy ha muszáj cselekednünk, akkor képesek vagyunk hatalmas lépéseket tenni. Ebben rejlik némi remény a jövőnkre nézve – jelentette ki Oksana Taraszova, a Nemzetközi Légköri Megfigyelő program volt vezetője, széndioxid-kibocsátással foglalkozó tudós.
-A Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatás legfrissebb adatai szerint a tavalyi év volt a legmelegebb az adatrögzítés kezdete óta, beleszámítva 2016-ot is, akkor a hőmérséklet 0,6 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-as és az 2020-as közötti évek átlagánál. 2020 zárja le az eddigi legforróbb évtizedet. Ez pontosan látszik azon a grafikonon, amely a különböző tudományos intézmények adatainak átlagát mutatja 1851 óta. Az elmúlt évben tapasztalt felmelegedés teljesen egyértelmű.A koronavírus-járvány lezárásokat hozott egész Európában. Az utak hirtelen kiürültek, a levegő tisztább lett. A járművek által kibocsátott hidrogén-dioxid a felére is csökkenthetett, de ezek a változások nem tartósak. Richard Engelen, a Copernicus Atmosphere Monitoring Service munkatársa azt is megmagyarázta, hogy miért.
-Ha a kibocsátás csökken, a koncentráció is csökken, ha pedig a kibocsátás nő, akkor a koncentráció is nő. A szennyező anyagok viszonylag rövid ideig maradnak a légkörben. Vagy esőzések után jutnak vissza a Föld felszínére, vagy reakcióba lépnek a légkörben lévő más gázokkal. Tehát a légszennyezés 2020-ban úgy csökkent és nőtt, ahogyan a lezárások jöttek és mentek. Eközben a széndioxid-kibocsátás tavaly mintegy hét százalékkal csökkent.

Volt ennek hatása a klímára?
Okszana Taraszova szerint a világjárvány okozta csökkenés nem jelentős az éghajlatváltozás szempontjából. A légkör széndioxidszintje a többi kulcsfontosságú üvegházhatású gázzal, például az etánnal és a dinitrogén-oxiddal együtt, emelkedik. Elmondhatjuk, hogy a koncentráció csökkenését nem tapasztaltuk. Tehát, ha megnézzük a görbét, azt látjuk, hogy felfelé halad. Ez alól pedig 1981 és 2020 sem kivétel. A széndioxid okozza az üvegházhatást, mivel a gáz csapdába ejti a hőt a Föld légkörében. Éppen úgy, ahogyan az üveg megtartja a hőt a Genfi Botanikus Kertben. Létezik egy természetes üvegházhatás, ami már azelőtt is jelen volt a légkörben, mielőtt az emberek bármilyen tevékenységet elkezdtek volna és ott az ember által kiváltott üvegházhatás, amely összefügg a kibocsátásunkkal. Tehát amikor további szén-dioxidot, metánt vagy dinitrogén-oxidot bocsátunk a légkörbe, akkor az általunk kibocsátott plusz molekulák apró kazánként működnek – állítja Okszana.

-Tehát ezek az apró kazánok tehetnek arról, hogy a következő évtizedekben több mint másfél fokkal nő a globális felmelegedés?
-Igen. De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az éghajlati rendszer lassan reagál. Ezt Ma Dilley, a Washingtoni Egyetem kutatója is kifejti.

-Évtizedekbe telt, amíg az éghajlati rendszer elérte azt az állapotot, amely a mai légkörünket alakítja. Tehát az a hőmérsékleti mintázat, amelyet ma világszerte látunk, valójában azoknak az üvegházhatárú gázoknak a következménye, amelyek harminc évvel ezelőtt a légkörbe kerültek. Ezért, ha előre gondolkodunk, harminc évbe telik, mire az éghajlat eléri az egyensúlyt az üveggázhatású gázok koncentrációját illetően.
Az emberi tevékenység következtében a széndioxid szintje ma több mint 410 részecske egymillióként, szemben az iparosodás előtti 280/egymilliós átlaggal.

Az emelkedés következményei – Okszana szerint – messzire vezetnek.
-Legutóbb három-ötmillió évvel ezelőtt fordult elő, hogy ekkora széndioxid-mennyiség halmozódott fel a Föld légkörében. Akkoriban két-három fokkal volt magasabb a hőmérséklet és tíz-húsz méterrel volt magasabb a tengerszint. De akkor még nem voltak emberek a Földön…
Tehát így állunk jelenleg. Ha a kibocsátást nullára tudjuk csökkenteni, akkor van remény, hogy a helyzet lassan megváltozik.
R. V.
Forrás: EURONEWS

Megosztás