Hőségriadó

2023-08-22 | Budaörs
Az országos tiszti főorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakmai ajánlását figyelembe véve 2023. augusztus 21-én 14:00 órától 2023. augusztus 24-ig másodfokú hőségriasztást rendel el az ország egész területére.

A héten kemény hőségre kell számítani, a hét elejére másodfokú riasztást adtak ki több országrészre is. A nagy melegben fontos a folyadék-utánpótlás, viszont az idősek ebben az időszakban könnyen kiszáradhatnak, mert jellemzően amúgy sem fogyasztanak elég folyadékot. A szakértők szerint ezért érdemes például emlékeztetőket beállítaniuk. Az sem mindegy, milyen fajta kiszáradásban szenvedünk, ugyanis ha a szervezet sóháztartása is felborul, akkor nagyobb baj is lehet.

Kánikulában a legnagyobb veszélynek az idősek vannak kitéve, akiknek a szomjúságérzete sokszor már nem működik megfelelően, ezért kevesebbet isznak a kelleténél. De összességében nincs olyan korosztály, akit ne veszélyeztetne a kiszáradás a hőségben, főképp például egy keményebb edzés, vagy folyadékveszteséggel járó betegség után.

A kiszáradás a szervezet atipikusan alacsony víztartalmát jelenti, amely olyan tünetekkel jelentkezik, mint a szédülés és a koncentrációs nehézségek. Normális esetben a testünk körülbelül fele-kétharmada vízből áll. A folyadék többek között fontos az anyagcseréhez, valamint a test minden részének tápanyagellátásához.

Az orvosok a kiszáradás három formáját különböztetik meg:

  • Izotóniás kiszáradás: a folyadék- és az ásványianyag-szint egymáshoz viszonyított egyensúlya nem borul fel, vagyis mindkettő egyforma mértékben csökken a sejteket körülvevő folyadékban.
  • Hipertóniás kiszáradás: a vérben található sók (elsősorban a nátrium) szintje megnő, vagyis a beteg több folyadékot veszít, mint ásványi anyagot. Főként gyermekkorban jellemző az előfordulása.
  • Hipotóniás kiszáradás: a vérben a nátrium szintje lecsökken, vagyis a beteg több sót veszít, mint folyadékot. Ilyenkor a folyadék a sejtekbe áramlik. Kialakulhat, ha például hányás, hasmenés után a folyadékot alacsony ásványi anyag tartalmú vízzel pótolják.

Ezek a leggyakoribb tünetek

A kiszáradás gyakori első tünetei a szomjúság, fejfájás, koncentrálási nehézség és tájékozódási zavar. Ezenkívül gyakran előfordulhat:

  • Száraz bőr és nyálkahártyák,
  • Gyengeség, fáradtság,
  • Keringési problémák alacsony vérnyomással és magas pulzusszámmal,
  • Libabőr,
  • Beesett és esetleg árnyékos szemek.

A zavartságot és a tájékozódási problémákat, különösen az időseknél, néha demenciaként diagnosztizálhatják, tévesen. A hosszan tartó, súlyos kiszáradás eszméletvesztéshez és szervkárosodáshoz is vezethet. A hipotóniás kiszáradás az agy életveszélyes duzzanatának (agyi ödéma) kockázatával is járhat.

Így előzd meg a bajt

A kiszáradás megelőzésének legjobb módja, ha elegendő folyadékot fogyasztunk.

Felnőtteknek testtömeg-kilogrammonként legalább 35 milliliter, azaz 30 kilogrammonként körülbelül egy liter ajánlott.

Ebbe beletartozik az étellel, például gyümölcsökkel, zöldségekkel vagy levesekkel elfogyasztott folyadék is. A gyermekek és serdülők folyadékigénye lényegesen magasabb, csecsemőknek négy hónapos korig napi 130 milliliter kilogrammonként, iskolás gyerekeknek 50-60 milliliter per kilogramm. Fokozott folyadékvesztés, például sportoláskor vagy nagy melegben a dupla, vagy akár annál is magasabb mennyiség ajánlott.

Arra azonban figyelni kell, hogy a bevitt folyadék kellő mennyiségű elektrolitot tartalmazzon, hiszen ezek hiánya ipotóniás kiszáradáshoz vezethet. Erre jó megoldás lehet például a gyümölcslé, vagy a megfelelő sportitalok fogyasztása. Az idősebbeknek ajánlatos emlékeztetőket is beállítani, és előre megtervezni, mikor mennyi folyadékot fogyasztanak.

Az elektrolitok  olyan sók (kalcium, kálium, magnézium és a jó öreg asztali só), melyek pozitív és negatív töltést adnak a szervezetünknek. A töltéseknek pedig két funkciójuk van: szabályozzák a víz áramlását a sejtekből és a sejtekbe és az idegek működésében is fontos szerepük van.

Elektrolitok nélkül a sejtjeink meghalnának, vagy egyszerűbben szétdurrannának, annyira tele lennének. És mik azok az idegrendszeri impulzusok, amiben szerepet játszanak? A szívverésben, a légzésben és az agyműködésben.

Az edzés hatására viszont az elektrolitok a verejtékmirigyekbe kerülnek, melyekhez víz is keveredik, így megtelnek, majd a sós keverék a bőrön át távozik. A víz elpárolog – ezért érzed hűsítőnek az izzadást – és a bőrödön marad a só. Azért tanácsolja mindenki, hogy pótold az elvesztett sókat, mert ha túl sok elektrolit távozik a szervezetedből, problémák lehetnek a vérnyomásoddal, légzéseddel.

Ha csak enyhe kiszáradást érzünk, akkor pótoljuk a folyadékot, illetve a sóháztartás visszaállításaként fogyasszunk sós rágcsálnivalókat például. Ügyelni kell arra, hogy a bevitt folyadék mennyisége ne haladja meg a leadott folyadék mennyiségét. A szervezetben felgyülemlett vízfelesleg ugyanis víz-túlterhelést okoz, ami súlyos, az életet veszélyeztető állapothoz, a vérben levő nátrium hirtelen túlhígulásához vezet. Ezért amennyiben az elfogyasztott folyadék telítődésének jele – puffadás – jelentkezik, orvosi felügyelet mellett korlátozni kell a folyadékfogyasztást mindaddig, amíg helyre nem áll a szervezet folyadékegyensúlya.

Forrás:vízmegoldás.hu

Major Edit

 

 

 

Megosztás