A második világháború utolsó német támadó hadművelete – magyar részvétellel – a Dunántúlon zajlott le 1945. márciusában. A hadművelet fő célja volt a szovjet és bolgár csapatok visszaszorítása a Dunához, illetve a Dunától keletre. A frontvonal március elején nagyjából az Esztergom-Dorog- Gyermely-Gánt-Székesfehérvár -Balaton aligai-világosi része, illetve Balatonújlak/Balatonberény-Marcali-Nagybajom-Nagyatád – Barcstól kissé nyugatra a Dráváig húzódott. Somogy és Fejér megye déli részét a Tolbuhin marsall vezette 3. Ukrán Front csapatai uralták. A Tavaszi ébredés nevű hadművelet bevezető támadásai március 6-án kezdődtek. Német részről az Ardennekből kivont 6. SS páncélos hadsereg maradék egységei alkották a főerőket. Magyar részről a Székesfehérvár -Gánt (Csákberény/Csákvár) szakaszon a legjelentősebb erőt a 2. páncéloshadosztály alakulatai alkották. Délen Balatonújlak-Kéthely térségében a pápai ejtőernyős ezred harccsoportja volt a legjelentősebb erő. A kibontakozó támadás kezdeti sikereket és rendkívül heves küzdelmeket hozott. A magyar csapatok rendkívül hősiesen harcoltak. Tolbuhin marsall a kezdeti sikerek után vezérkarát a Duna mögé akarta visszavonni, sőt a Dunántúl ,kiürítésén is gondolkodott, ezeket azonban Sztálin kifejezetten megtiltotta. A kezdeti sikerek után a szovjet utánpótlás egyre jelentősebb túlsúlyt hozott létre, amelyet sem a német, sem a magyar csapatok elszánt és véres védelmi harcai nem tudtak már ellensúlyozni. Március 16-án a rendkívül erős szovjet tüzérségi tűzzel indított támadás a Csákberénynél védekező 1. magyar huszárhadosztály kerékpáros zászlóalját, majd a segítségükre siető 2. páncéloshadosztály erőit érte, amelyek súlyos veszteségeket szenvedtek. Az elesett magyar hősök emlékét egy átellenben fekvő dombon álló kis betonozott kőhalom őrizte sokáig.
A csákberényiek az emléktábla tanúsága szerint 2013-ban emelték a kis emlékművet, melyet Nagy Sándor úr /88 éves/ és a Lévay házaspár koszorúzott meg október 24-én este. A kis emlékmű a műúttól körülbelül 150 méterre a domboldalon létesült.
Lévay Ernő
Fotó: Nagy Sándor
