A park és a kis kastély történetéről:
„Tata keleti térfelében, Tóváros déli részén, csodálatos természeti környezetben található a magyarországi történeti kertek legszebbike, a tóvárosi Angolkert. Megvalósítója gróf Esterházy Ferenc (1746-1811), az Esterházy uradalom akkori feje volt.
Esterházy Ferenc barátaival angliai utazáson vett részt. Az ott látott romantikus, szentimentális elemeket tartalmazó, a természet formáit utánzó parkok szépsége nagy hatással volt rá. Angliából hazatérve elhatározta, hogy birtokán, a bővizű karsztforrások közelében hasonló kertet alakít ki.
A gróf a család pihenésére és szórakozására gondolva jelölte ki ezt a helyet, az Által-ér természetes vízfolyásokkal és forrásokkal sűrűn behálózott völgyének keleti felében, a Béka-hegynek nevezett enyhe magaslaton.
Az új stílusú kertet, az Angolkertet, 1783-ban Böhm Ferenc (1733-1800) uradalmi vízépítő mérnökkel terveztette és telepíttette a gróf. A kert kialakításának kedvezett a feltörő források (Kék-forrás, Najád-forrás) vize, a természeti környezet és a közel 33 kat. hold terjedelmű Cseke-tó.
(A Cseke-tó mederrendezésének és a part építésének ideje 1761 és 1765 közé tehető.) Az angolkertek az 1700-as évek közepén jöttek divatba. A francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. Böhm Ferenc az akkori kertstílus szabályai szerint tervezte és építette a kertet, mintegy két évtizeden keresztül.
1784-ben épült Grossmann József tervei alapján a Kerti (Nyári) lak.
A kertet évtizedekig a grófi család és vendégei használhatták, a látogatók számára zárva volt. Az idegenforgalom fellendítése érdekében Tata-Tóváros képviselő-testülete szorgalmazta a grófnál annak megnyitását, ami 1923-ban meg is történt. Vasárnaponként volt látogatható a park. A város vonzerejét bizonyítja az is, hogy 1932-ben kiránduló-vonatok indultak Budapestről Tatára, látnivalói, fürdői miatt, amelyek nagyon népszerűek voltak.
Hírességek is megfordultak itt természetesen, országosan ismertté váltak a szabadtéri játékok, melyet gróf Esterházy Ferenc zeneszerző indított el. Fővárosi művészek meghívásával csodálatos operaelőadások szórakoztatták a népes közönséget 1933 és 1936 között. Emiatt akkoriban Tata-Tóvárost a „magyar Salzburgnak” nevezték. Kedvelték a filmrendezők is, romantikus helyszíne volt több magyar filmnek is, pl. Tóparti látomás, Nem élhetek muzsikaszó nélkül.
1945 után az Angolkertet közparkká nyilvánították, és Néppark elnevezést kapott.
1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz. Stílusosan az Angolparkot szemelték ki az akkori vezetők, a helyi párás, nyirkos mikroklíma a londonihoz hasonlító volta miatt. A sikeres olimpiai szereplés után véglegesítették az edzőtábort. (Szerző: Dr. Kis Tiborné, a Tatai Helytörténeti Egyesület elnöke, 2023)
És hol tartunk most?
A források kiapadtak, a fák levelei elszáradnak a szörnyű, száraz hőségben. A Nyárilak azonban szép kívül-belül.
Mivel nyárilaknak épült és a nagy kastély sincs olyan messze, nem a főúri reprezentáció színtere volt, hanem az elvonulásé a természet közelében. Fűtést sem építettek ki annak idején.
Egy nagy tudású, rokonszenves fiatalember mesélt nekünk az épület sorsáról, amely csak az 1960-as években került állami tulajdonba. Voltak itt kialakított lakások, majd laktak itt sportolók (a szomszédban van a híres Tatai Edzőtábor), illetve a városban található, nemrégiben felújított Eszterházy-kastély irodái is. Hallottunk egy idős hölgyről, aki éppen ebben a kiskastélyban született, amikor lakóházként használták.
A közelmúltban a Kuny Domokos Múzeum vette gondozásába az Esterházy-nyárilakot. Állandó kiállítást láthatunk a földszinten, ahol a legutóbbi feltárás megtalálta a félköríves, teraszra nyíló szalon falfestésének néhány részletét. Ez is látható, pontos leírással, mit ábrázoltak a festmények.
Az emeleten pedig éppen tegnap nyílt meg egy rendhagyó tárlat, amely kapcsolódik a barokk napokhoz: „Kortárs barokk” címen a jelenkor képzőművészeinek alkotásait láthatja a közönség. Az 56 művész közel 100 festménye, grafikája és plasztikája ad választ arra a kérdésre, milyen módon jelennek meg a barokknak, ennek a meghatározó jelentőségű korstílusnak a formai és tartalmi jegyei napjaink képzőművészetében.
A kiállítás megtekinthető: 2026. október 18-ig. A kiállításnak az angolkerti Esterházy-nyárilak ad otthont. (kunymuzeum.hu)
Nagyon szép az Angolkert a Cseke-tó partján. Érdemes ilyen állapotában is megnézni! Reméljük, a fák kitartanak még egy darabig.
SzK
