Jelmezbál az óvodában - nekem megvolt ez a mesekönyv

2026-01-28 | Budaörs
Én ennyi év távolából is emlékszem belőle három versikére, amelyeket Donászy Magda írt. Bár manapság az ovisok inkább a mostani mese/szuperhősök jelmezébe szeretnek bújni, talán akad még jelentkező a hópehelyre, kéményseprőre és szakácsra is.

1.

Hópehely vagyok én, felhőben születtem,
Mikor a téli szél száguldott felettem.
Fehér a kalapom, a cipőm, a ruhám
Így hullok a földre, nesztelen és puhán.

Örül a sok gyerek, röpül a hólabda,
Havas a kis kabát, a kesztyű, a sapka.
(Mackó bácsi büszkén ül a kicsi szánon,
Ha havas leszek, én cseppet se bánom.

2.

Ha füstöl a kályha, jön a kéményseprő,
Az oldalán létra, a kezében seprű.
Pucolja a kéményt, felmegy a tetőre,
A szálló koromtól fekete a bőre.

Fekete a bőre, kormos a ruhája,
Jancsi, Julka, Böske félve tekint rája.

3.

Én a kicsi szakács vagyok, a konyhámban minden ragyog.
Van itt rézüst, fazék, mozsár, tepsi, bödön, fonott kosár.
Tortát sütök, habot verek, szeret engem minden gyerek.

Most készül a krémes rétes, kóstolják meg, milyen édes.

 

Vidám farsangot kívánunk minden kisgyereknek!

SzK

 

 

 

Megosztás