A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára Hirosima atombombával történt elpusztításának évfordulóját a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította.
Hirosimára az amerikaiak 1945. augusztus 6-án dobtak le urántöltetű atombombát. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé a 350 ezer lakosú városban. Az áldozatok számát illetően csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 443 név szerepel, 70 ezren súlyosan megsebesültek, a sugárfertőzések okozta egészségkárosodás pedig a mai napig szedi áldozatait. A már történelminek is nevezhető atomkort e dátumtól számítják.
1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Atomcsend Szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá és ratifikált. A megállapodás még nem léphetett hatályba, mert a függelékében felsorolt, atomerőművekkel vagy kísérleti atomlétesítményekkel rendelkező 44 ország közül eddig csak 35 tette meg ezt a lépést.
Újabb dátum, újabb szerződés: Miután 1968. július 1-jén a letéteményes országok (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) aláírták és további 47 országban ratifikálták a szerződést, az 1970. március 5-én lépett hatályba. Az aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok a szerződéssel kötelezték magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át senkinek atomfegyvert vagy egyéb nukleáris robbanószerkezetet, valamint nem engedik át az ellenőrzést ezen eszközök felett. A több mint ötven éves megállapodáshoz eddig 191 állam csatlakozott. Az atomsorompó-szerződés céljainak teljesülését ötévente egy konferencia keretében vizsgálják felül.
Mindezek után jött a döbbenetes hír:
Az emberiség mindössze “egy tévedésnyi távolságra, egy rossz lépésre van a nukleáris megsemmisüléstől” – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár az 1970-ben életbe lépett atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciája megnyitóján New Yorkban.
A világ – különös tekintettel az ukrajnai, a közel-keleti és a koreai-félszigeti válságokra – a “nukleáris veszély korszakába lépett, amelyhez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt” – fogalmazott a világszervezet vezető diplomatája.
Lesz -e foganatja vagy az emberiség tényleg a vesztébe rohan??
És az utódainkkal mi lesz?
Forrás: Internet
s.k.
