A jeles esemény kapcsán Kőporosy Borbálával, az Intézmény igazgatójával beszélgettem arról , hogyan tervezik a 200. születésnapi évforduló megünneplését?
Van-e tudomásotok arról, ki volt az ötletadó, és mikortól viseli Jókai nevét a Művelődési Ház?
Kutatásaink eredménye, az interneten és könyvekben fellelhető adatok alapján Keméndi József nevezte a kultúrházat 1966-ban Jókai Mór Művelődési Házként. Hogy pontosan miért a Jókai Mór nevet kapta az épület, erről nem találtunk feljegyzést.
Hogyan tervezitek a megemlékező ünnepséget?
Február 18-án, az évforduló napján a Művelődési Ház kertjében ünnepélyes keretek között új helyen avatjuk fel az író mellszobrát, amely eddig az előtérben kapott helyet. Ugyanitt kap helyet majd Latinovits Zoltán színművész szobra is, aki névadója az ugyanebben az épületben működő Latinovits Színháznak. Február 25-én Nyáry Krisztián tart előadást az íróról, kiragadva érdekes epizódokat életéből. Beszélgető társa Szegő János lesz. A 2025-ös évet Jókai emlékének szenteljük, olyan formában, hogy lesznek róla szóló, vagy vele kapcsolatos programok.
Aki figyelmesen sétál Budaörsön, észre vehette, hogy a Jókai Mór Művelődési Ház oromfalán két újonnan felhelyezett tábla látható.
Az elmúlt időszakban mindkét intézmény régi névtábláját leszedtük, lefestettük az épület front oldalát és a napokban kihelyeztük az új kiírásokat, melyen külön-külön a két intézmény neve és logói láthatók (Jókai – Budaörsi Kultúrpont és Latinovits Színház)
Miért az új elnevezés: Kultúrpont? Erre az új elnevezésre többen kíváncsian kapják fel a fejüket. Miért is?
Szakítani akartunk a hagyománnyal, a kultúrház elnevezéssel. Helyette választottuk az új elnevezést, ami azt jelzi, hogy a Jókai kulturális pontja Budaörsnek.
Mindig visszatérő kérdés az, hogy miért szűntek meg a régen oly népszerű Katalin Erzsébet bálok, vagy a Szilveszteri mulatságok? Mi az oka annak, hogy ezekre a rendezvényekre hosszú évek óta nem kerül sor?
Elsősorban nincs rá akkora igény, hogy megtérüljön a befektetés. Megváltoztak az igények,másféle szórakozást keresnek az emberek. Ezenkívül olyan magasak a költségek,hogy ehhez mérten a báli belépő jegy ára egyrészt megfizethetetlen lenne,rajtunk maradna, és így már nem fedezi a ráfordított költségeket. Ha valakik bálozni szeretnének, a városban van rá lehetőség, mivel több helyen rendeznek bálokat ebben az időszakban. Én 14 éve dolgozom itt, és végignéztem, hogy esett vissza évről évre az érdeklődők száma az általunk rendezett bálok iránt, ezért is hagytuk abba a szervezésüket. Bálok helyett évente 1-2 alkalommal inkább nagyobb volumenű táncos eseményeket rendezünk, mint tavaly Poór Péterrel a Táncdalfesztivál After nevezetű táncos eseményünk, mert ezek sokkal több korosztályt mozgatnak meg. Ez az este divatbemutatóval, karaoke-val, koncerttel, majd DJ segítségével idézte meg az 50-60-70-es éveket. Ezt sokkal sikeresebb rendezvénynek gondolom, hiszen 20-90 közötti emberek szórakoztak együtt, nagyon jól. Idén a 70-80-90-es éveké lesz a főszerep egy Péntek esti láz nevezetű bulival.
Azt mondod, megváltoztak a fiatalok igényei is? Miben látod ezt?
Vegyük példának az Ifjúsági Klubbot. Régen oda jártak napközben a fiatalok, ott kereshették az időtöltést,a szórakozást. Mára ez megváltozott. Ma egy tizenéves sokszor úgy keresi a szórakozást, mint egy húszon, vagy harminc éves. Már nem elégíti ki őket az Ifjúsági Klub programja, inkább bemennek Pestre és ott keresik a nekik tetszőt. Szervezek az Ifi klubba is bulikat, amik ennek a korosztálynak szólnak, de volt olyan, amikor pl. két ember jött el, pedig minden rendezvényünk ugyanakkor hírverést kap. Budapest nagyon közel van, ott egy-egy buli/koncert után is vannak még alternatívák, így vonzóbb megoldás lehet. Úgy gondolom, mi koncertek szervezésével tudunk főleg hozzájárulni a fiatalabb közönség szórakoztatásához, illetve külön, a fiataloknak szóló délutáni programokkal. Az elmúlt években több olyan hely is nyílt a városban, ahova a fiatalok be tudnak ülni, iszogatni, találkozni, játszani, szórakozni, szóval sokkal jobban eloszlik már a célközönségünk is, ezekkel a helyekkel mi nem is tudunk és nem is szeretnénk versengeni.
Két intézmény egy fedél alatt, ami úgy gondolom, egyedi eset. Nem okoz gondot ez a kényszerű „társbérlet”?
Egyeztetéssel, alkalmazkodással jól kezeljük a „társbérletet”és barátsággal közös tervezéssel tudunk jól együttműködni. Feladtuk az enyém, tied elvét, helyette mi közösben gondolkodunk. Ezért tudjuk jól kezelni egymás rendezvényeit és tudunk sikeres előadásokat szervezni. Vannak közös terveink, mint például az Ifjúsági Klub felújítása, ami a színházhoz tartozik ugyan, de mi is részt veszünk a felújítás megtervezésében, kivitelezésében, hiszen mi is igénybe vesszük előadásink helyszíneként.
Pár nap múlva tehát születésnapot ünnepel új nevén a Jókai Budaörsi Kultúrpont. Jókívánságként talán csak annyit, hogy jöjjön el az idő, amikor a benne működő két kulturális intézmény önálló épületben működhet majd tovább, a benne dolgozók és Budaörs kultúrára igényt tartó lakosságának örömére.
Major Edit
