Az Élelmezési Világnap:
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította ÉLELMEZÉSI Világnappá október 16-át. A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására.
A Szegénység elleni Küzdelem Világnap:
Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította október 17. napját. A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. Az ENSZ közgyűlése a kormányközi és civil szervezetek figyelmét arra irányította, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak.
Hazánkban 1996 óta emlékeznek meg a szegénység világnapjáról, melynek gondolata eredetileg a francia Joseph Wresinski francia katolikus paptól, a „szegények egyháza” alapítójától származik.
Mást jelent persze a mélyszegénység az afrikai Kongóban, és mást egy hátrányos helyzetű magyar kis faluban. Afrikában a nincstelenségben élő gyermekek fele meghal.
A szegénységnek ma már mértékegysége is van: a szegénységi küszöb, ami mindenütt más és más. A svéd szegénységi küszöbhöz tartozó havi jövedelem nagyjából megfelel egy bangladesi középpolgár keresetének, Eritrea szegényeinek havi bevételéből Magyarországon tán két napig se húznánk.
Gyermekek éhhaláláról olvasva minden jóérzésű emberben keserűséget és ugyanakkor tehetetlenségi érzést vált ki. Ma is több száz millióan éheznek.
Hogy lehetséges ez a 21. században? Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében ott látjuk a mérhetetlen pazarlást.
Van megoldás? És mi lenne az?
Mikor válik érzékelhetővé a különböző szervezetek – az – ENSZ, WHO, FAO, UNICEF -áldozatos munkája? Meg tudják majd oldani ezt a problémát az utánunk következő generációk?
s.k.
