A kontextustól függően:
Kereskedelmi vagy gazdasági ügynök: Olyan személy, aki megbízásból, jutalék ellenében iparszerűen közvetít vagy köt üzleteket (például biztosítási ügynök, ingatlanügynök, tőzsdeügynök).
Titkosszolgálati vagy állambiztonsági ügynök: Olyan hivatásos vagy beszervezett külső személy (például kém, titkos munkatárs, fedett ügynök), aki titokban vagy megbízás alapján gyűjt információkat, megfigyeléseket végez.
Történelmi / politikai értelemben (diktatúrákban): Az a személy – gyakran pejoratív (rosszalló) értelemben besúgó –, aki az állampárt vagy a politikai rendőrség (pl. a magyar szocialista rendszerben a III/III-as csoportfőnökség) hálózatának tagjaként a saját honfitársairól készített jelentéseket (ezt írja az AI)
A wikipedia szerint:
„Az ügynök szó jelentése a titkosszolgálatokkal összefüggésben sem egyértelmű. A magyar, és a témában meghatározó irodalommal rendelkező több más nyelvben (német, orosz, francia, de a szigetországi angol esetében is) a szó megfelelői ((németül) Agent, (franciául) agent, (oroszul) агент, (angolul) agent) hagyományosan a titkosszolgálatokkal együttműködő külső személyt jelentenek.
A 20. század vége felé azonban mindezen nyelvekben megjelent – főleg a krimiirodalom, a filmek révén – a szó amerikai angol nyelvű értelmezése, ami elsősorban a titkosszolgálatok (és más rendőri szervek) hivatásos tagjait jelöli. (A mai amerikai angolban a titkosszolgálattal együttműködő külső személyek elnevezése source (intelligence) vagy asset (intelligence).)
Ezért a 21. század elején a magyar nyelvben is keveredik a kétféle értelmezés, a hivatásos tiszt és a beszervezett személy jelentése. Tekintettel arra, hogy ezen változások után is megmaradt az ügynök szó pejoratív csengése a magyar nyelvben, a tiszt szó pedig kedvezőbb benyomást kelt, ezért a kommunikációban inkább az ügynök szót használják a titkosszolgálati tisztekre is, amikor negatív képet akarnak festeni (lásd Medgyessy Péter esete).
Jelen cikk a titkosszolgálatokkal együttműködő, beszervezett, a hivatásos tartótiszt által foglalkoztatott személy értelmében foglalkozik az ügynökökkel.
Az ügynökök beszervezésének alapjai háromfélék (és ezek egyedi kombinációi) lehetnek: anyagi (pénz); ideológiai (eszmei egyetértés); és zsarolás.
Az általában hálózatba szervezett ügynökök foglalkoztatása a legtöbb titkosszolgálat számára, de különösen az emberi erőforrásokra alapuló hírszerzési ágazat, a HUMINT(wd) számára, alapvető fontosságú. Hagyományosan nagy számban alkalmazza az ügynököket a kémelhárítás és a belső elhárítás (alkotmányvédelem, terrorelhárítás) is.
A rendszerváltás utáni magyarországi ügynökkérdés, az úgynevezett ügynöklisták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos vita elsősorban az államszocializmus idejében, a belső elhárítás (Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség) által foglalkoztatott személyekkel kapcsolatos.
A titkosszolgálatok szóhasználata, szakmai nyelvezete, kifejezései, zsargonja – éppen tevékenységük titkossága miatt – országokon, nyelvterületeken belül is erősen különböző, az adott konkrét szolgálatok belső világára jellemző.”
Tegnap előtt óta már nem vita tárgya, hanem véres valóság a dossziék nyilvánosságra hozatala – a lavina kit sodor majd el, még nem tudjuk.
(SzK)
(Címkép: abtl.hu)
