Kirándulás Alcsúti Arborétumba

2020-05-06 | Budaörs
Az alábbi cikk egy alcsúti kirándulás emlékét idézi fel,Most nem tudunk mást tenni, mint visszaemlékezni azokra a szép napokra, amikor csoportosan, történetesen a Bobák Klubbal utaztunk el Magyarország egyik legszebb arborétumába.

A Bobák Klubbal évek óta sok szép kirándulás részesei voltunk. Azon a rég volt tavaszon már kora reggel gyülekezett  csapatunk és az alig 40 km-es utazás után reggel 10 órakor  meg is érkeztünk.

 

Ott álltunk az  Arborétum kapujában  mígnem egy helybeli idegenvezető nyomába eredve meghallgattuk az arborétum történetét. Megálmodója és létrehozója   József nádor volt, aki többek között ezzel a tevékenységével is beírta magát történelmünkbe.

A kanyargós ösvényeken sétálva gyönyörködtünk a szebbnél szebb növényzetben, őshonos fákban, miközben jó volt beszívni a friss tavaszi levegőt, elidőzni a hatalmas tónál, megcsodálni a vérbükk pirosló lombkoronáját, és örülni a szép tavasznak  az élet újraéledésnek.

Az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület majdnem 40 hektár terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület.  Az ország legértékesebb élőfa gyűjteményeinek egyikeként van számon tartva. Az arborétum közepén József nádor egykori kastélyának sajnos ma már csak romjai emlékeztetnek a dicső múltra, mely köddé vált és ma már csak a könyvek lapjain olvashatunk arról a múltról, amelynek voltak igen jeles kiemelkedő egyéniségei, közöttük József nádor is, aki 1825-től telepítette ide a növényeket.

A kertet egy Schőnbrunból hazatérő kertész, Jámbor Vilmos tervezte meg angolkert rendszerben. Mint azt idegenvezetőnk elmondta, az arborétum területe valaha egy birkalegelő volt, ahol összesen három fa állt. Az arborétum növényzete, és fái mind-mind mesterséges telepítésűek. Egy olyan növényhonosítás zajlott itt, amely az országban egyedülálló. Az arborétum megalkotói 300 olyan növényfajt ültettek el, ami azelőtt Magyarországon ismeretlen volt.

Az arborétum főleg óriásira fejlett idős fáiról ismert, de szép elrendezése, az itt látható külföldi egzóta fák, cserjék is maradandó élményt nyújthatnak. Az arborétum fenyőgyűjteménye sok érdekességet, ritkaságot kínál – a hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott érdekességeket is. Sok-sok látnivaló van itt, mint például a Habsburg kastély maradványai, a kastély kápolna, pálmaházi romok, kutatóház, babaház, medveház, gloriette, grotta, oroszlános kút, koronás híd, óriás platán, óriás tuja.

Itt valóban különleges növényeket, fákat láthattunk, mint a görög jegenyefenyők, melyek között van olyan is, melynek törzsének átmérője 280 cm. Tovább sétálva láthattuk a  balzsam fenyők, kolorádó fenyők, andalúziai jegenyefenyők, duglászfenyők példényait, mely utóbbit megdörzsölve kellemes narancs illatot áraszt.

Az arborétumban levő tó szigetének különlegessége az észak-amerikai lombhullató mocsárciprus, ami a talajból fölfelé álló, úgynevezett légző gyökereket is fejleszt – ezek akár a fa tövétől 15 méterre is felbukkanhatnak A tuják több faja is él az arborétumban. Közülük a legérdekesebbik az óriás tuja Egyik, szépen fejlett példánya eléri a 230 cm törzs körméretet is. Alsó ágai a földre hajolva és ott legyökerezve “fiókákat” neveltek. Megtalálható még itt a kínai származású páfrányfenyő a Ginko biloba, az örökzöld mamutfenyő. A lombos fák közül a nagyméretű közönséges platán boglárfa és a török mogyoró melynek 300 cm törzs körméretű példánya is van. Nő itt számos hárs, nyír, bükk és tölgyfa is, mint például a ritka magyar tölgy. Sétánkat befejezve Zsámolyra autóbuszoztunk, ahol a Pedró Sörcsárdában  várt bennünket a finom marhapörkölt és a helyben főzött sör.

Ahogy visszaemlékszem erre a szép napra csak reménykedni tudok hogy egyszer még visszatérhetünk mindannyian erre a gyönyörű helyre és szabadon sétálhatunk újra a kanyargós ösvényeken.

Major Edit

 

Megosztás