Kora reggeli indulás után csak úgy szeltük a kilométereket úti célunk első állomása felé,ami nem más volt,mint a Miramar Kastély márványba burkolt csodája amely Trieszt tartományban magasodik egy sziklaszirten közvetlenül az Adriai tenger partján Trieszti-öbölben.
A kastélyt Habsburg Miksa és felesége Sarolta belga hercegnő építette a Trieszti-öbölben. A kastélyban ma egy múzeum működik, s minden szobája eredeti 19. század közepéből származó díszekkel, tárgyakkal, bútorokkal van berendezve. A terjedelmes, 22 hektáros tengerparti parkot maga Miksa főherceg tervezte. A kopár kőszirtet, amelyre épült, számos trópusi növénnyel telepítették be.A kastély szinte összes szobáját bejártuk miközben érdekes tudnivalókat hallottunk a főherceg és felesége életéből,és a főherceg szomorú sorsáról.
A kastélyban töltött órák után kis szabadprogram következett,majd elindultunk Rabac felé ahol várt ránk egy négycsillagos szálloda ,amely mint azt tapasztaltuk minden igényt kielégített számunkra.
Nem csak a modern épület csodája,hanem az azt körülölelő park is számos szépséget nyújtott.Kinti medencék,napozóágyak vártak bennünket,de a sűrű program nemigen engedte meg hogy az amúgy kitűnő időben napozhassunk és lustálkodhassunk,vagy épp fürödhessünk.Ez a négy napos út nem erről szólt. hanem arról hogy minél jobban megismerjük a félsziget legfontosabb városait és ezen belül a nevezetességeit.A kiadós vacsora után mindenki nyugovóra tért,hogy felkészüljön az előttünk álló további napokra.Második nap reggelén Poreč felé indultunk kényelmes autóbuszunkkal,melynek vezetője a négy nap alatt kitett magéért,pontosan véve a hajtűkanyarokat a lélegzetelállító fenséges utakon.
Az óváros legnagyobb kincse a bizánci korból ránk maradt Euphrasius-bazilika. Csodálatos mozaikjaival UNESCO világörökség része.
Városnézésünket követően a félsziget tagolt partvidékén haladunk tovább. Legelbűvölőbb látnivalója Rovinj és Poreč között, a 10 km mélyre benyúló Limski kanal, a Lim-csatorna vagy más néven a Lim-öböl. Tovább utazva elértük Rovinj városát.
A városka hangulatos, kacskaringós, szűk macskaköves utcáit járva olyan érzésünk támad, mintha olasz földön sétálgatnánk. Festői szépségű óvárosa – melyre a legszebb kilátás a tenger felől nyílik – félszigetként nyúlik be az Adriai-tengerbe.
Napunkat a félsziget legdélebbi városában, Pólában zárjuk. Legfőbb nevezetességei a római kori emlékek, az Amfiteátrum, illetve az Agustus templom. Itt közös sétát tettünk a város római kori műemlékei között.Volt lehetőség szabadidőnkben megismerkedni a legfontosabb látnivalókkal, majd visszaindultunk a szállodánkba.
A következő, vagyis a harmadik napon, az Isztriai-félsziget északi részén fekvő szlovén tengerparthoz utaztunk.Mondanom sem kell, hogy a táj amin keresztül haladtunk, már maga az élmény volt,amit csak fokozott a szlovén part csoda szép látványa. A szlovén part fővárosa, Koper,amely az ország legfontosabb kikötővárosa az olasz határ közelében található. Mediterrán hangulatú főtere az első számú látnivaló,amely helyet ad a székesegyháznak melynek harangtornyából páratlan kilátás nyílik a tengerre és a sok szép palotára.Megcsodáltunk amit csak lehetett,majd Piránnal folytattuk, mely kétségtelenül az egész Isztria legfestőibb, leghangulatosabb városa amely a tengerbe benyúló, hosszú földnyelven fekszik. Az egész Adria egyik legjobb állapotban fennmaradt történelmi óvárosa, a velencei gótika gazdag tárháza, számos látnivalóval, remek éttermekkel, hangulatos utcácskákkal, romantikus terekkel.Napunk végén egy rövid sétát tettünk a „Szlovén Riviéra” leglátogatottabb üdülővárosában Portorozban,amely méltán viseli a leglátogatottabb címet.
Eljött utazásunk utolsó napja. Elhagytuk szállodánkat, de mielőtt búcsút intettünk volna Isztriának, és az Adriai tengernek, rövid látogatást tettünk Abáziában, mely az első világháború előtt Karlsbad után, a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye, s egyben a magyar királyság legelegánsabb nyaralóvárosa volt.
A délelőtt fennmaradó részét Fiumében, más néven Rijekában töltöttük,mely város a magyar történelem és az olasz kultúra találkozása, csoda szép emlékekkel. A város virágkorát Magyarország részeként érte el.
Sétát tettünk a kikötőben,
megcsodálva az ott horgonyzó jachtokat és hajókat,majd a szabadidőt követően felgyalogoltunk a rómaiak által épített ősi Trsat városrészbe, ahol megnéztük a Csodatévő Szűz búcsújáró templomát, amelyhez a lorettói Mária-ház legendája kapcsolódik. Ez volt az a pont,ahol még egyszer rápillanthattunk az Adria nyugodt hullámaira,majd buszunkba szállva elindultunk hazafelé.Az esti órákban érkeztünk, kellemesen elfáradva és emlékekkel alaposan megrakodva.
Elmondhatjuk,hogy tartalmas négy napot töltöttünk el az Isztriai félszigeten,sok érdekes, számunkra talán még ismeretlen információval lettünk gazdagabbak,mely ismereteket idegenvezetőnktől hallottuk az út folyamán. Várjuk a következő ajánlatokat,mert a Városi Klub már csak ilyen, mindig tartogat számunkra újabb és újabb lehetőséget hogy megismerjük a számunkra még ismeretlen tájakat.
Major Edit
