Kecskemét félúton fekszik a főváros Budapest és Szeged között, mindkettőtől 86 kilométerre,Budaörstől alig két órányira,autóbusszal.Az úti cél a belváros tereinek, nevezetes épületeinek meglátogatása volt, amihez az időjárás kegyes segítsége is hozzájárult. Mint már megszokott a Bobák klub városlátogatásait elkíséri egy idegenvezető is, hogy hasznos információt adjon a csoportnak. Így volt ez most is. A helyi idegenvezető három órán át fáradhatatlanul mesélte az érdekesebbnél érdekesebb történeteket a városról.
Kecskemétet eddig szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai még igazán „élhető” város. Szívesen sétáltunk a jármű-forgalomtól mentes, egymásba kapcsolódó tereken.
A felkészült idegenvezető Kecskemét történelmét idézte fel. Mint azt elmondta,a török korban is különleges jogokkal rendelkezett a város, ugyanis közvetlen a budai pasának adózott. A fejlődés alapja a szarvasmarha-tenyésztés és ennek alapján a szarvasmarha-, szőrmés- és kovács-kereskedelem volt.
Az ugar homoktalaj megkötésére a 19. század első felében több millió gyümölcsfát ültettek. 1900-ra a város lakosságának fele már ilyen egyéni tanyákon élt.
A virágzó mezőgazdaság és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel kezdődött meg az ipar fellendülése, nagy polgárságot hozott létre, amely a századfordulón számos szecessziós épülettel gazdagította a városközpontot. 1911. július 8-án erős földrengés rázta meg Kecskemétet, amely nagy károkat okozott. 1950-ben a város közigazgatási jelentőségre tett szert: területileg legnagyobb megye, Bács-Kiskun megye székhelye lett
A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte.
A belvárosi séta során elbűvölő volt a nagy és sétáló terek által tálalt műemlékek sora. A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága.
Itt található a Mende Valér által tervezett Evangélikus bérház (Luther-palota) és a Református Új kollégium, valamint a mindenki által ismert Cifra-palota, amely Márkus Géza alkotása.
Kiemelkedő építmény az Öreg-templom,
más néven Nagytemplom, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete az eredetileg román stílusban épült Barátok temploma. Az Evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusban épült.
A városkép része még az 1684-ben felszentelt, több stílusjegyet is magán viselő Református templom, továbbá a mór stílusú, egykori zsinagóga a hagymakupolás toronnyal, és az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház, amelyet a színházépítkezéseiről leginkább híres bécsi Fellner és Helmer cég tervezett.1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet.
A város sokszínű kulturális élete is hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő hagyománya Kecskemétnek.
A színes és érdekes – ám kissé fárasztó- séta után a kiránduló csoport célba vette a városi gyógyfürdőt.
ahol kipihenték a nap fáradalmait,hogy felfrissülve térjenek vissza Budaörsre, megrakodva sok szép emlékkel.
Beszámoló: Bobák Sajtó
Fotó: wein
Közzétette: Major Edit
