Törökbálint az Érdi járásban, Budapesttől 15 kilométerre fekszik, Budaörs szomszéd települése. Mint minden településnek, megvannak a maga hősei, híres emberei.
Kiket említhetünk Törökbálinton Csörsztől Feleki Kamillig és Sinka Istvánig?
Csörsz, Kond vezér fia
A honfoglalás kora: Mielőtt Árpádék megjelentek itt, a környéken avariszkok, majd rómaiak, végül avarok éltek elsősorban. Anonymus számolt be arról, hogy a Kárpát-medencébe benyomuló magyar törzsek vezére, Árpád fejedelem a vezéreinek területeket adományozott, és azt a vidéket, amelynek a mai Törökbálint is része, Kond vezér kapta meg. Ám végül nem ő alapozta meg a későbbi Törökbálint települést, hanem a fia, Csörsz. Ő volt az, aki ezen a környéken várat épített, ami nagy valószínűséggel azt az alapot adta, amiből aztán kinőtt, majd fejlődni kezdett a vidék, melynek végeredményeként megszületett a mai Törökbálint.
Országh család
Az Árpád-ház kihalását követő zavaros időkben, a XIV. század során egy másik főúri család birtokába került a terület. A korabeli fennmaradt iratok alapján a vidék tulajdonosa Országh György, majd az ő fia, a rác despota, Országh Lázár volt. Ám a család ezen ága utód nélkül kihalt, a birtok pedig visszaszállt a királyra, aki ekkor (Hunyadi) I. Mátyás volt. Ő pedig 1459-ben a nádorának, az Országh család egy másik ágához tartozó Országh Mihálynak adományozta a birtokot. A jó idők mindössze Mohácsig tartottak…
Török Bálint hadvezér és főnemes
Török Bálint hadvezér és főnemes ezt a birtokot kapta Szapolyaitól (I. János királytól). Török Bálint – mint köztudott – végül török fogságba esett, és az isztambuli Héttorony börtönben hunyt el 1550-ben. Mindazt pedig, amit épített és fejlesztett a környéken, az elfogását követően a törökök feldúlták és a földdel tették egyenlővé. Megsemmisült szinte minden írásos emlék is azokból az időkből, így csak a feltételezések maradtak.
Ami biztos, hogy a Török-Bálint nevet a törökök már használták a stratégiailag számukra fontos terület kapcsán, de hogy rajta is maradt-e, az kérdéses, mert a településnek volt német neve is (Turbal vagy Gross-Turbal), és egyes vélekedések szerint ez módosult az évszázadok során Törökbálinttá, mely nevet hivatalosan 1900-ban kapta meg a település.
Majláth József gróf, kamarai tanácsos
Miután a törököket kiűzték az országból, a birtok uralkodói tulajdonba került, ám rövid időn belül a jezsuiták kapták meg. Miután 1773-ban feloszlatták a rendet, Mária Terézia nem tartotta meg a területet, hanem elajándékozta azt, méghozzá gróf Majláth József kamarai tanácsosnak. Az ő ideje alatt a település és környéke jelentősen felvirágzott mind gazdasági, mind esztétikai értelemben. A jezsuiták rendházát például csodás kastéllyá építtette át…
Festetics Ágoston gróf
A birtokot a Festetics család szerezte meg, akik helybe is költöztek, és a birtok hatalmas fejlődésnek indult, ami elsősorban Festetics Ágoston nevéhez köthető. Nemcsak gazdaságilag fejlesztett, hanem építkezett is. Helyreállíttatta az akkor már rossz állapotú kastélyt és templomot, valamint iskolát is alapított, mintagazdaságot vezetett…
Volf György nyelvészprofesszor
A törökbálinti könyvtár nevét viselő Volf György paraszti családban és helyben született, 5 évvel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előtt. Nyelvészprofesszor volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja…Szülővárosa pedig azzal tisztelte meg, hogy a halála után nem sokkal a szülőháza falára emléktáblát helyezett el.
Zimándy Ignác plébános
Zimándy Ignác Törökbálint plébánosa volt viszonylag hosszú időn keresztül, 1872-től egészen a századfordulóig. A mai napig úgy hivatkoznak rá, mint a település jótevőjére, ami nem üres frázis, Zimándy valóban az életét tette fel Törökbálintra…Épített zárdát, iskolát, felvirágoztatta az idegenforgalmat azzal, hogy kiránduló- és üdülőhellyé fejlesztette a települést, amit a kultúra térképére is felhelyezett…
Walla József cementgyáros
Walla József Morvaországban született, és az 1860-as években került a családjával Magyarországra…sikeres cementgyáros lett…A Walla család a Zimándy Ignác által fellendített idegenforgalomnak köszönhetően került Törökbálintra az 1880-as években. Eleinte egy családi nyaralójuk volt csak, ám idővel Walla József 5 villát is építtetett, egy tömbben, a népes családja számára. A periférián élőkről sem feledkezett el: 25 éven át minden decemberben nagyobb összeget adományozott a település szegényeinek. Napjainkban az általa alapított óvoda mellett a művelődési ház egyik terme és a Falumúzeum előtti tér viseli a nevét, ahol egyébként egy őt formázó mellszobor is található.
Munkácsy Mihály festőművész
Minden idők leghíresebb magyar festője nem itt született és nem is itt halt meg, mégis kötődik Törökbálinthoz. Tanoncévei alatt Munkácsy (akit ekkor még Lieb Mihálynak hívtak) Szamossy Elek akadémiai vándorfestő tanítványaként járta az országot, és így vetődött el Törökbálintra, ahol aztán gyakran megfordult látogatóban… Egy családi ünnep alkalmával ismerkedett össze Rottmayer Izabellával, a községi orvos leányával, és a fiatalok találkozása szerelem volt első látásra. Házasságot terveztek, ám a lány apja, dr. Rottmayer nem adta áldását a frigyre….
Schunbach Ferenc Pál (Franz Schunbach) festőművész
A német nyelvterületen jegyzett festőt talán még Törökbálinton is kevesen ismerik, de az nem a törökbálintiak hibája. Az 1898-ban született művésznek nehéz gyerekkora volt, mert az anyja nevelte egyedül, senki nem tudta, ki az apja. Ennek ellenére a fiú jó természetű és kedves gyerek volt, így az iskolában már kevésbé számított kitaszítottnak, pláne, hogy kitűnő rajztehetség is volt. Nem véletlenül került be a Képzőművészeti Akadémiára, ahol Szőnyi István lett a legfontosabb mestere. Az ígéretesen induló pályának aztán a II. világháború vetett véget. Törökbálint is jórészt svábok lakta település volt, akiket a harcok lezárultát követően erőszakkal kitelepítettek az országból. Schunbachnak is mennie kellett. Ausztriában telepedett le, és végül ott bontakozott ki a művészete, Magyarországon pedig elfelejtették. Miközben Ausztriában és Németországban a képzőművészet iránt érdeklődők tisztában vannak a nevével, itthon alig tud róla valaki.
Sinka István költő
Szintén Kossuth-díjas volt, ám nem színész, hanem költő Sinka István. A II. világháborút követően a népi alkotók táborát erősítő poéta nem nézte jó szemmel a baloldali hatalomátvételt, az ország szocialista irányváltását, amit nem is titkolt, így hosszú időre parkolópályára került, kívül rekedt az irodalmi életen. El is költözött a fővárosból, bár nem olyan nagyon messzire, hanem a közeli Törökbálintra, ahol 4 éven át, 1945 és 1949 között élt.
Feleki Kamill színművész
Szüleink, nagyszüleink és dédszüleink egyik kedvenc színésze, az elsősorban táncos és komikus szerepeiről ismert, de azért drámai vénával is rendelkező, Kossuth-díjas színész, Feleki Kamill Törökbálinton született 1908-ban. Nem sokáig élvezhette azonban a vidéki levegőt, ugyanis 1914-ben a család Budapestre költözött.
A teljes anyag ITT olvasható, forrás: welovebudapest.com
Mi pedig EKKOR írtunk bővebb beszámolót Törökbálint kastélyairól.
SzK
(Címkép: a törökbálinti tó napjainkban)
