1956 csolnoki eseményei, emberi sorsok, családi történetek, összefogás és emberség egy nehéz történelmi korszakban. Különösen fontos olvasmány számunkra, magyarországi németek számára, hiszen a múltunk, családjaink története is benne él ezekben a lapokban. – osztotta meg gondolatait Gajdo -Frank Katalin.
„Ezek az apró mozaikdarabok fontos részei a magyar és a magyarországi sváb történelemnek. (…) Arra biztatom az olvasót: vegye kézbe ezt a könyvet, dőljön hátra kényelmesen, engedje, hogy a sorokból lassan képek legyenek. Engedje, hogy a szereplők lassan megmozduljanak, és filmszerűen életre keljenek” (László Gábor, operatőr-rendező) És ki tudja… talán hamarosan valóban a filmvásznon is megelevenednek ezek a történetek!
Nagy megtiszteltetés, hogy a ma esti könyvbemutató beszélgetését az íróval, Pfeiffer Gáborral és vendégeivel, Marschal Adrienn történésszel, Glöckner Judit tanárnővel és László Gábor operatőr-rendezővel moderálhattam. Köszönöm ezt az értékes beszélgetést. Vannak emberek, akik példát mutatnak, mint Judit édesapja története. És, ahogyan Adrienn fogalmazott, legyen mindannyiunknak egy 1956-os hőse.”
A regény története 1956 őszén játszódik, amikor a forradalom híre a csolnoki bányavidékre és az ott működő rabtáborba is eljut. A föld mélyén politikai elítéltek dolgoznak együtt civil bányászokkal, miközben odafent egyre gyorsabban változik körülöttük a világ. A rabok végül sztrájkba lépnek: elhatározzák, hogy addig nem jönnek fel a bányából, amíg szabadságukat hivatalosan el nem ismerik. A címadó kas, vagyis a bányászokat szállító felvonó a történetben jelképes jelentést is kap. Ami korábban nap mint nap a mélybe vitte az embereket, az 1956 őszén a rabok számára a sötétségből a fénybe, a rabságból a szabadság felé vezető utat testesíti meg.
A Kas a csolnoki rabtábor rabjainak, az 1956-os felkelőknek és falubeli segítőiknek állít emléket. A kötet a forradalom helyi története mellett a magyar bányászat múltja és a magyarországi németség sorsa iránt érdeklődőknek is kínál kapcsolódási pontokat.
s.k.
