Május 25. Orbán az utolsó fagyosszent

A magyarországi szőlőhegyeken számos helyen találkozhatunk Szent Orbán szobrával, sok templomot, kápolnát is szenteltek tiszteletére. Ezen a napon hozzá fohászkodtak a jó termésért, jó idő esetén virággal és koszorúkkal kedveskedtek neki, egész nap borozgattak a szőlősgazdák

Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.

Szent Orbán eredetileg egy Urbán vagy Urbanus nevű pápa volt, a történelem során változó kiejtések csiszolták Orbánná nevét. Kr. u. 150-ben született és elég hosszú életet élt, Kr.u. 222 és 230 között uralkodott pápaként.

„Népi kultusza összefügg „égi születésnapjával,” és forrása a német-francia határ menti szőlővidék. Onnét jutott el a középkor végén hazánkba. Névünnepét, május 25-ét a nyár kezdőnapjának is tartották. A szőlőket azért helyezték oltalma alá, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Erre utal, hogy az egri kádárcéh Medárddal együtt választotta patrónusának. Orbán-nap táján virágzik a szőlő, s ebben az időszakban még támadhat fagy, súlyos károkat okozva a szőlőkben. Ezért népünk Orbánt is a fagyosszentek közé sorolja. A finom modorú szent védencei elég neveletlenek. Ha neve napján szép idő járja, a további jó időért könyörgő körmenetek, szőlőjárások résztvevői hálásak, kegyesek a szenttel, szobrát felvirágozzák, borral öntözik, kelyhébe friss cseresznyét raknak; de ha nem, kővel dobálják, leköpdösik, megpálcázzák, csupasz feneküket kínálják feléje.” (Jankovics Marcell)

s.k.