– (A Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője) Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban nyílvánosan is elhatárolta magát az ötvenes évek egyházpolitikájától, az akkor elkövetett hibáktól, bűnöktől. Ennek egyik jele, hogy megkezdődött az akkori koncepciós perek felülvizsgálata, köztük a különböző egyházak vezetőit, személyiségeit sujtó ítéleteké is. A közvélemény nemrég értesülhetett arról is, hogy Paskai László bíboros kérte a kormányfőtől Mindszenty József bíboros perének felülvizsgálatát, s erre válaszolva a miniszterelnök közölte, hogy az ügyet a kormányzati szervek külön kiemelt figyelemmel kezelik. Ezen túl a kormány kritikailag felülvizsgálta az elmúlt évtizedek egyházpolitikáját és meghozta az ebből következő döntéseket. Abból indult ki, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amely nem tűr állami gyámkodást.
– (Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere és alkancellárja) vasárnap ismét felszólította másik német államot, hogy a menekülthullám kizárólagos hazai okainak felszámolása során a Szovjetunióhoz, Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan a gazdasági átalakításon túlmenően vállalja a társadalmi-politikai reformok nehézségeit is. Elapadna a menekültek folyama, ha az NDK népe elképzelései és érdekei szerint intézhetné sorsát. Erre sort kellene keríteni annál is inkább, mivel Európában éppen most az elválasztó tényezők meghaladásának és a reformmozgalom előrevitelének kedvez az általános irányzat.
– Tíz pár esküdött örök hűséget vasárnap a koppenhágai polgármester előtt. Csoportos esküvőre már volt példa, de arra nem, hogy a párok mindkét tagja azonos nemhez tartozzék.
– Összesen hatszázan nyújtottak be kérelmet alternatív katonai szolgálat teljesítésére a megadott határidőig, azaz a katonai esküig.
– Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja állandó kapcsolatban áll Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, államfővel azóta, hogy NDK-állampolgárok az NSZK-ba való kiutazás céljából tömegesen kerestek menedéket az NSZK állandó berlini képviseletén, budapesti, prágai és varsói nagykövetségén.
– Habsburg Ottó nem kívánja magát jelöltetni magyar köztársasági elnöknek. Pillanatnyilag az a véleménye, hogy az Európai Közösségben lényegesen többet tehet
Magyarországért, mint a magyar belpolitikában.
– Keddre virradó éjszaka Hegyeshalomnál átlépte a határt a 20 ezredik NDK-állampolgár, aki ezen az átkelőn Ausztrián át távozott az NSZK-ba.
– Erich Honecker a menekültekről: Az évente külföldön vakációzó NDK-állampolgárok millióinak csupán egy töredéke dönt a távozás mellett.
– MSZMP-kongresszus előtt: Egy radikális változásokat ígérő új platform mentén sikerül-e megújulnia az MSZMP-nek, illetve utódpártjának, vagy a különböző, egymással további kompromisszumra már képtelen politikai csoportokra bomlik?
– Az Október 23-a Bizottság sajtótájékoztatóján sürgette: az Országház kupolájáról október 23-ig szereljék le a vörös csillagot. Az Országgyűlés hivatalának vezetője elmondta: az Országgyűlés elnöke már tavasszal megbízta a hivatalt, hogy tegyen lépéseket a csillag leszerelésére, illetve az eredeti állapot visszaállítására, azaz a Steindl Imre által tervezett eredeti csúcsdísz, egy gömb alakú széljelző felszerelésére.
– A dalai lámának, a tibeti buddhista egyház szellemi és világi vezetőjének ítélték oda az 1989. évi Nobel-Békedíjat.
– Szombaton ismét több cég és szervezet vállalkozik arra, hogy olcsóbban juttassa zöldséghez, gyümölcshöz a főváros lakosságát.
– Újabb magyar-NSZK vegyesvállalatok megalakulásához, illetve a nyugatnémet vállalkozók magyarországi tőkeberuházásaihoz nyújt pénzügyi alapot az az összesen egymilliárd márkás hitelkeret, amelyet az NSZK két tartománya, Bajorország és Baden-Württenberg, valamint a szövetségi kormány nyújt hazánknak.
– Az 1848-49-es magyar szabadságharc vértanúinak aradi emlékműve kerítésekkel elzártan, elszigetelten áll. A korábbi évekkel ellentétben a helyi lakosok és más vidékekről érkezettek, köztük magyarországi látogatók pénteken a 13 szabadsághős kivégzésének 140. évfordulóján nem koszorúzhattak, nem helyezhették el a kegyeletes megemlékezés virágait.
– A legfontosabb, hogy maguk az állampolgárok döntsék el: hazájukban szükség van-e az átalakításra – jelentette ki Mihail Gorbacsov pénteken Berlinben.
– Szervezési nehézségek miatt jövőre kerül sor a Don-kanyari kegyeleti útra – jelentette be az utat szervező bizottság. Eddig csaknem fél ezren jelentkeztek azzal a céllal, hogy leróják kegyeletüket elesett bajtársaik, hozzátartozóik halálának színhelyén. A II. világháborúban a Donnál hősi halált halt katonák emlékműveként kopjafát is állítanak majd. A kegyeleti útra várhatóan az év második felében kerül sor.
– (BBC) Az MSZMP XIV. kongresszusa nagy többséggel megszavazta a jelenlegi párt
feloszlatását és helyébe az új Magyar Szocialista Párt megalakítását. 159 ellenszavazat volt, harmincnyolcan tartózkodtak. A pártátalakítás ellen csak egyetlen prominens személy, Grósz Károly volt pártfőtitkár szavazott. Egyébként minden vezető
pártszemélyiség, köztük a konzervatív Berecz János is az indítvány mellett szavazott.
– A japán kormány jelentős – 10 milliárd jen nagyságrendű – különleges segélyalap létrehozásáról döntött, amivel Lengyelország és hazánk támogatásához kíván hozzájárulni.
– A sikeres próbaüzem után megindult az üzemszerű gyártás a petőházi cukorgyárban. A több mint 100 éves, de technológiájában európai színvonalú gyárban várhatóan mintegy 450 ezer tonna répát dolgoznak fel, s az előállított cukor mennyisége meghaladja az 50 ezer tonnát.
– A jövő év végére az amerikai békehadtest 60 nyelvtanára dolgozik majd Magyarországon, Budapesten és mind a 19 megyében, jelentették be a Peace Corps washingtoni központjában. Az 1961-ben, Kennedy elnök által alapított intézmény önkénteseket küld a világ legkülönbözőbb országaiba, hogy ott a fejlődést segítsék.
– A Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának titkársága nevében Antoniewicz Roland első titkár levelet juttatott el az MTI-hez. A levélben közli: a Magyar Szocialista Munkáspárt felszámolásával arra kényszerül a Kádár János Társaság, hogy a Magyar Szocialista Pártból kiszorított kommunistákat összefogva kommunista párttá alakuljon.
– Nincs semmi bizonyiték arra, hogy az aerosolos flakonokban és a hűtőszekrényekben használatos hajtógáz /CFC/ rombolja a légkör ózonrétegét. A kérdés körül tapasztalható ,,szervezett pánik,,-ot a klor-fluor-szén gázkeverék /CFC/ gyártásával foglalkozó nagy vegyipari csoportok táplálják – vélekedett egy francia vulkanológus.
– Magyarország és Lengyelország támogatásáról tartott magas szintű megbeszéléseket kedden Brüsszelben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Közösségek Bizottságának illetékese.
– (A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai kisebbségi kollégium nyilatkozatából) Az Európában elfogadott és érvényben lévő emberi jogi elveket sértő és a gyakorlattal ellentétes események történtek Tőkés László és az általa vezetett egyházi gyülekezet életében. Egyre növekvő aggodalom tölt el bennünket a temesvári református lelkipásztor sorsát illetően.
– Tető alatt van már a Kálvin téri Korona szálloda, amelyet a tervek szerint 1990 júniusában nyitnak meg.
– Hamarosan megalakul az Amnesty International szervezet magyarországi csoportja.
– Az Országgyűlés Hivatalának vezetője elrendelte, hogy az Országház épületén lévő vörös csillag kivilágítását szüntessék meg.
– Magyar Narancs címmel október 13-tól megjelenik a Fidesz politikai-kulturális lapja. A lap a témák megközelítésében azt a fajta szókimondást és radikalizmust kívánja képviselni, amely a Fiatal Demokraták Szövetségének szellemiségét jellemzi. Ugyanakkor nem akar a Fidesz direkt szócsövévé válni, meg szeretné őrizni függetlenségét a szövetség vezető testületeitől.
– A Szabad Demokraták Szövetségének tíztagú küldöttsége – Tölgyessy Péternek, az SZDSZ egyik szóvivőjének vezetésével – a Parlamentben átnyújtotta azt a 67 ezer aláírást, amelyet annak érdekben gyűjtött, hogy az állampolgárok népszavazáson nyilvánítsanak véleményt a munkásőrségről, a munkahelyi pártszerveződésekről, az MSZMP, ill. jogutódja vagyonáról, ill. a köztársasági elnök megválasztásának
időpontjáról.
– Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta George Sorost, az ismert, magyar származású amerikai üzletembert.
– Megkezdődik az MSZP köztársasági-elnök választási kampánya. Pozsgay Imre a jelöltjük.
– (FIDESZ II. kongresszusa, Fodor Gábor) …a Fidesz markáns szervezetévé vált a magyar politikai életnek, ezt egyebek közt annak köszönheti, hogy elsőként lépett úgy a politika porondjára, hogy magát politikai szervezetnek deklarálta, s 1988 nyarán megfogalmazta politikai programját.
– (Kairó) A mind erősebb kettős szorításban: a demográfiai robbanás megfékezhetetlennek látszó terhe és a mezőgazdasági termelés stagnálása, sőt visszaesése miatt az arab világ az ezredfordulón alapvető élelmiszerszükségletének 65-68 százalékát külföldi behozatalból lesz kénytelen fedezni.
– Az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán sokak véleménye szerint történelmi jelentőségű feladata vár a képviselőkre: az úgynevezett sarkalatos törvények – az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a köztársaságielnök-választásról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény – megalkotása.
– A kormány úgy döntött: javasolja a munkásőrség megszüntetését.
– Az NSZEP Központi Bizottsága szerdai ülésén felmentette főtitkári tisztségéből Erich Honeckert.
– A Magyar Hitel Bank Rt 1 milliárd 425 millió forintos hitelt nyújt az M1-es autópálya Tatabánya-Győr közötti szakaszának megépítésére.
– A Szentszék kész megvizsgálni hazánkkal a kétoldalú kapcsolatok szabályozását, illetőleg azok teljes normalizálását – hangsúlyozza az a levél, amelyet Agostino Casaroli bíboros intézett Németh Miklós kormányfőhöz. A levél válasz a magyar miniszterelnök üdvözlő soraira, amelyekkel a Szentszék és Magyarország közötti megállapodás 25. évfordulója alkalmából köszöntötte Casaroli bíborost.
– A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választáson.
– (Minisztertanács) A jövőben a külföldi munkavállalást megelőzően nincs szükség a magyar hatóság által kiállított munkavállalási engedélyre. Megszűnik a dolgozók külföldi keresetét terhelő hazautalási kötelezettség is.
– Az Országgyűlés felhívása: Értesítjük az ország lakosságát, hogy a Magyar Köztársaságot 1989. október 23-án, hétfőn Budapesten a Kossuth téren kiáltják ki.
Erre az ünnepélyes eseményre minden magyar állampolgárt és külföldi
vendéget szeretettel várunk.
– A temesvári városi bíróság október 20-án hozott határozata értelmében Tőkés László lelkipásztort kilakoltatják otthonából, s ehhez kényszerintézkedést is igénybe vehetnek. A határozatról értesülve Tőkés László a parókiáról még pénteken beköltözött a temesvári református templomba.
– Egyre több fiatal kutató vállalkozik külföldi tanulmányútra, tudományos munkára. Egy-két évre utaznak el, többségük azonban 4-5 év múlva vagy egyáltalán nem tér haza – mondotta Vizi Szilveszter akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, az Országos Ösztöndíj Tanács tagja.
– (Okt.22.) A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet elnökévé, Für Lajost a szervezet köztársaságielnök-jelöltjévé választotta. A szombati késő esti szavazáson Antall József mellett 564-en voksoltak, s mindössze 10 ellenszavazatot számláltak össze. Für Lajos 527 igen szavazatot kapott 43 nem ellenében.
– Az 1956-os népfelkelés előestéjén nagygyűlést tartottak Székesfehérvárott az MDF, az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP, valamint a hozzájuk csatlakozott szervezetek, a Szolidaritás Munkás Szövetség, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és a Pedagógusok Demokratikus Szervezete rendezésében. Az eseményen Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke mondott ünnepi beszédet.
– (Németh Miklós miniszterelnök tévébeszédéből) „Nemesítsük értékké és kovácsoljuk erővé a sokáig fájdalmasan titkolni kényszerített 33 év előtti hősies áldozatot. Akkor egy tragikusan megnyomorított, nemzeti önérzetében meggyalázott, a szabadság nevében szabadságától megfosztott nép kelt fel, hogy önmaga törvényei szerint élhessen. A tiszta szándék mélyről tört fel, s ezért a kitörés tisztátalan hordalékot is felszínre dobott. Aki csak ez utóbbit látta, vagy akarta látni, tragikusan tévedett. És tragikusan vétkeztek azok, akik a levert felkelés után terrorral félemlítették meg a népet, mely nem akart mást, csak magyarként, emberi módon élni.”
– Október 23. Történelmi esemény színhelye volt október 23-án délben a Parlament előtti Kossuth tér. 12 órakor, a harangszó hangjait követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. A magyar televízió ezt élő adásban közvetítette.
– A Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről hozott országgyűlési döntés nyomán a Pénzügyminisztérium zárolta a Munkásőrség vagyonát.
– Valóságos osztrák turistainvázió indult meg a nyugati határátkelő helyeken. A vendégek nyilván az osztrák nemzeti ünnep miatt négynaposra meghosszabbodott hétvégét használják ki az utazásra. Sopronnál már a csütörtökre virradó éjszaka is nagy volt a forgalom, Hegyeshalomnál csütörtökön déli 12 óráig csaknem húszezren lépték át a határt.
– Az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz áldozataira emlékeztek a városban. Kezükben égő gyertyával sok százan vonultak végig ugyanazon a 2,5 kilométeres útvonalon, amelyen 33 évvel ezelőtt a tömeg a városházától a határőrlaktanyához érkezett. Ott dördültek el a lövések, amelyekhez hasonlóakra, mint Csurka István író és Balogh Sándor történész, az emlékünnepség két szónoka hangsúlyozta, soha többé nem kerülhet sor ebben az országban.
– Mintegy ezren gyűltek össze Budapesten Románia budapesti nagykövetségének épülete előtt, ahol a Fidesz két tagszervezete 12 órás gyertyafényes virrasztást hirdetett meg. A kezdeményezéshez csatlakozott az Erdélyi Szövetség, a Wallenberg Társaság és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület is. A megmozdulás célja, hogy kinyilvánítsák szolidaritásukat Tőkés László református lelkipásztorral, s rajta keresztül a kétmilliós magyarsággal és Románia népével.
– (Konrád György az SZDSZ II. kongresszusán) Az SZDSZ olyan országot szeretne,
amelyben liberális versenyszabályok mérik a teljesítményeket a gazdaságban, a politikában és a művelődésben egyaránt, ugyanakkor azonban a versenyben hátraszorultakat nem rideg kiközösítés, hanem okos, figyelmes támogatás illeti meg. Magyarországnak a későbbiekben a semlegesség és a teljes körű szuverenitás lehet a
célja. Az SZDSZ, mint tevékeny, kreatív kisebbség, programjával, eszméivel, amelyeket a többség elé tár, egy egész ország hangulatát befolyásolhatja, parlamentáris eszközökkel és polgári kezdeményezésekkel.
– Szombaton tartotta éves közgyűlését a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Az eseményre több mint háromezren gyűltek össze szerte az országból.
– Az Országgyűlés határozata értelmében november 26-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókörökben az alábbi kérdésekre válaszolnak:
1. Csak az Országgyűlési választások után kerüljön-e sor a
köztársasági elnök megválasztására?
(Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt
ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával
azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a
lakosság válassza meg.)
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
(E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény
elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek
pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem
szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.)
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról?
(Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és
az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával
megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az
elszámoltatást.)
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
(Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül
feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával
megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség
visszaállítása mellett foglal állást.),,
