Hogy hogyan függ össze a burkolás a kabócával? A kabócákról nekem mindig a számunkra kedvezőtlen éghajlati változások jutnak eszembe. Már elég forróság van itt is ahhoz, hogy ők jól érezzék magukat…
Mit tehetnénk ez ellen? Valamit azért igen. Gondolataim az iszonyatos fairtás felé kalandoznak, ami lépten-nyomon tapasztalható Budaörsön: új gazdák, új házak esetén szinte már törvényszerű. Legyen minél több kő, csempe, járólap az udvaron – hiszen akkor nem kell füvet nyírni, növényeket gondozni, söprögetni. Hogy a kő felforrósodik a naptól és még este is többszörösen adja vissza a meleget, amikor az ember már fel szeretni lélegezni – kit érdekel?
Hiszen menő, kertes házas övezetben lakunk! Ha új tulajdonos kerül egy ilyen házba, a kertből biztosan kivágatja a nagy, évtizedeket megélt fákat (tisztelet a kivételnek, mert azért akad néhány!), helyette alacsony bukszusok, cserjék, díszfák kerülnek a helyükre, körülöttük minden lekavicsozva, leburkolva.
Pedig a fák nemcsak a levegőt tisztítják – árnyékukban több fokkal hűvösebb van. Elrettentő példa a közelmúltból: van, aki még a háza előtt, az utcán is kivágja a hatalmas fákat – ki tudja, miért zavarta?
Ez valahogyan fordított cselekvés, mint amit most tennünk kellene: éppen nem kivágni, nem leburkolni … és még sorolhatnám!
SzK
