Még egyszer a karbon-lábnyomról

2021-03-31 | Budaörs
Nemrégiben már írtunk a karbon-lábnyomról. Mostani cikkünkben a világban található igazságtalanságról olvashatnak és az egyén felelősségéről. Mit tehetek én?

Mi is az a karbon-lábnyom?A karbon-lábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez. A karbon-lábnyom a különböző lábnyom mutatók családjába tartozik, és jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.

Az egyén szabadságára épülő modern életünk nehéz helyzetbe hozott és hoz minket többek között a klímaválság kapcsán, ami komolyan teszteli és tesztelni fogja bizonyos választásaink és döntéseink szabadságát.

Nagyon sokan abban a hitben élnek, hogy a klímaválságot meg lehet oldani úgy, hogy egyébként megszokott életmódunkon kis változtatásokat teszünk.

Ezt a hitet azonban a klímaváltozás szakirodalma egyáltalán nem támasztja alá: nagyon kevés időnk és cselekvési terünk maradt arra, hogy közösen csökkentsük kibocsátásainkat. Ellenkező esetben a Föld éghajlata destabilizálódik, olyan mértékben változik, amely az életet a legtöbb élőlény – köztük az ember – számára veszélyessé és kiszámíthatatlanná teszi.

A grafikon tanulsága, hogy a világon élő “gazdagoknak” nagyon nagymértékben kell karbon-kibocsátásaikat, azaz karbon-lábnyomukat csökkenteniük. Ezt mutatja az alábbi grafikon is:

Gondoljunk ebbe bele. A világ leggazdagabb embereinek több mint 90%-kal kell karbon-kibocsátásaikat csökkenteniük annak érdekében, hogy az igazságos – környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható – szintre kerüljenek. Annyira torz és igazságtalan ma a helyzet, hogy a leggazdagabb 1% karbon-terhelése kétszerese annak a terhelésnek, amit az emberiség legszegényebb 50%-a okoz (ami egyébként 3,5 milliárd embert jelent).

A legtöbb “középosztálybeli” észak-amerikai a leggazdagabb 1%, de mindenképp a 10% tagja. Magyarország is a gazdagabb országok közé tartozik, sokan sorolódnak nálunk is már a felső 10%-ba.

Ellentétben azzal a hittel, hogy egyéni fogyasztási döntéseink nem igazán számítanak, a UNEP jelentése szerint a globális üvegházhatású kibocsátások 70%-a közvetlenül személyes vásárlási döntéseink eredménye, pl. azé, hogy mit eszünk és hogyan, hová utazunk.

Forrás: Kislábnyom Hírlevél

s.k.

Megosztás