Aludnia minden emberi szervezetnek kell. Az alvás fontos a testnek, az agynak, az immunrendszernek, a sejteknek, nem utolsó sorban pedig a léleknek. Álmodni is kell, feldolgozni az aznap hallottakat, és felkészülni a holnap kihívásaira.
Egyes vizsgálatok szerint az agysejtek alvás közben szaporodnak, más felmérések pedig azt igazolták, hogy csak az éjfél előtti mély alvás számít igazán. Számtalan kutató keresi a választ nap mint nap az alvás csodájára, és ugyan egyre többet tudnak róla, sokan érezhetik úgy, hogy rendre a sötétben tapogatóznak.
Kutatások azt bizonyítják, hogy javítja a hosszú távú memóriát.
Napközben információk tucatja bombázza az agyunkat, aktív szellemi tevékenységnél azonban nincs lehetőség egyszerre feldolgozni az ingereket. Éppen ezért ezekre a folyamatokra alvás közben kerül sor. Így függ össze például a tanulási folyamat is az alvással. „Az emlékezeti folyamatok nagyon aktívan működnek éjszaka. Ez járul hozzá ahhoz, hogy másnap könnyebb legyen az előhívás és a bevésődés is” – dr. Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta szerint, valamint hangulatunk szempontjából is nagyon fontos, hogy tudjunk aludni. „Néhány nap kialvatlanság ahhoz vezet, hogy nem tudunk megfelelően koncentrálni, figyelni szétszórtak, kialvatlanak leszünk.
Nem leszünk képesek odafigyelni a világra, nem tudjuk jól érezni magunkat benne, és elesettnek érezhetjük magunkat.
Az alvás és a figyelem ugyanaz az életműködés. A figyelem a nappalos, az alvás pedig az éjszakás. A figyelem az az életfunkció, amely ébredéssel bekapcsol, az „én” és a külvilág között folyamatosan tartja a kapcsolatot, és állandó készenléti állapotot tart fenn. Rendkívül összetett idegi mechanizmus, és tulajdonképpen azért szükséges aludnunk, hogy ez működni tudjon” – véli a szakértő, aki arra is kitért, hogy sok olyan életfolyamatunk van, amely éjszaka pihen. Ilyen mondjuk az emésztés és a táplálkozás. Vannak azonban olyanok, amelyek éjjel aktívak. Ilyen például az immunrendszer működése és a sejtosztódás. Ezek persze csak kiemelt példák, de a lényeg, hogy ha nem alszunk eleget, ezeket az éjszakai funkciókat mind-mind hátráltatjuk.
Nagyon fontos, hogyha nem alszunk eleget az immunrendszer nem tud hatékonyan működni. Ezáltal pedig nemcsak fertőző betegségekre leszünk érzékenyebbek, de akár a rákos megbetegedésekre is, mivel a sejtosztódásban hiba keletkezik. Hiszen az immunrendszer feladata, hogy levadássza a hibás, rákos sejteket, melyek folyamatosan keletkeznek a testünkben. Emellett feltöltődés is történik éjszaka.
Az alvásnak különböző fázisai vannak. Másfél órás alvásciklusokban alszunk, de ezeknek is különböző szakaszait különböztetjük meg. Vannak átmeneti és mély alvási szakaszok, amikor is teljesen lelassul a szervezet. Ilyenkor töltődünk fel biológiailag. És van a paradox alvás, az úgynevezett REM- alvás, amely pedig az álomról szól. Ilyenkor látható, hogy gyorsan mozog az alvó ember szeme. Ez a mentális feltöltődésről szól. Aki eleget tud álmodni, annak jó lesz az emlékezete, a gondolkodása, a döntési képessége. Az álomnak ugyanis mentális feltöltő szerepe van. Álmunkban ugyanis sokszor súgunk magunknak. Segítünk, újrastrukturáljuk azokat a problémákat, amelyek foglalkoztatnak. Ezeket pedig másnap kihasználjuk a napközbeni feladatmegoldásban.
Jan Born, a tübingeni egyetem pszichológiai tanszéke alvásszakértőjének meggyőződése, hogy a kevés alvás elhízáshoz is vezethet, hiszen a tartós nyugalmi állapot az anyagcserére is hatással van. „Az alváshiány megváltoztatja a sejtjeink reakcióit. Egy álmatlan éjszaka után úgy viselkednek, mintha enyhébb cukorbetegségünk lenne. A krónikus alvászavarban szenvedők ezért hajlamosak az elhízásra” – állítja a professzor, aki korábban maga is behatóan foglalkozott az emlékek kialakulása és az alvás kapcsolatával, amiért megkapta a rangos Leibniz-díjat is.
Tapasztalatai és kutatásai alapján azonban szinte biztos abban, hogy mindazok mellett, amit eddig tudunk az alvásról.Az még teljesen normális, ha lefekvés után nagyjából 30 perccel el tudunk aludni. Ha viszont ennél tovább ébren vagyunk, akkor már elalvási zavarról beszélünk.
Az emberek több mint 9 százaléka szenved krónikus inszomniában idehaza. Ez azt jelenti, hogy az érintettek legalább három hónapon keresztül többször alszanak rosszul, mint jól, annak ellenére, hogy egyébként lenne lehetőségük aludni. Emellett nappali tünetek (pl. koncentrációs zavar, nyűgösség vagy a hangulati ingadozás) is jelentkeznek – mondta Dr. Purebl György a Semmelweis Egyetem Magatartás tudományi Intézetének igazgatóhelyettese azt javasolja, ha már legalább egy hónapja fennállnak a tünetek, forduljunk háziorvoshoz, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben. A házi praktikák alkalmazása helyett az okokat kell megszüntetni, hangsúlyozza az egyetemi docens.
Inszomniáról akkor beszélünk, ha akkor sem tudunk aludni, amikor egyébként lenne erre lehetőségünk. Van, hogy már elaludni sem tudunk este, ám az is előfordul, hogy éjjel vagy kora reggel felébredünk, de nem tudunk visszaaludni. Jellemző, hogy szubjektíve nem érezzük kielégítőnek az alvásunkat, emellett olyan nappali tünetek is jelentkeznek mint a nyűgösség, a kialvatlanság, a hangulati ingadozás, az irritabilitás vagy a koncentráció zavara, utóbbi ráadásul megnöveli a hibák és balesetek előfordulásának kockázatát is – ismertette Dr. Purebl György hozzátéve, amennyiben legalább egy hónapja többségében vannak azok az éjszakáink, amikor gondunk van az elalvással, érdemes legalább a háziorvost felkeresni.
Az inszomnia társbetegségként is jelentkezhet például magas vérnyomással, elhízással vagy pszichiátriai betegségekkel, miközben krónikussá válva maga is sokféle testi és pszichés betegséget idézhet elő. Magyarországon a tartós munkaképesség-csökkenés egyik leggyakoribb oka a depresszió, a 2-es típusú cukorbetegség a 21. sz. egyik legnagyobb jelentőségű betegsége, a legtöbb ember halálát pedig a szív- és érrendszeri betegségek okozzák. Ezek mindegyikénél az alvászavar az egyik legfontosabb rizikófaktor. Az inszomnia tehát ok és következmény egyaránt lehet, így érdemes mielőbb tisztázni, hogy mi áll a hátterében.
A különböző praktikák inkább ártanak, mint használnak, többnyire összezavarják a bioritmust, és elősegítik az alvászavar tartóssá válását. Ugyan évszázadok óta használnak bizonyos gyógynövényeket (pl. macskagyökér, komlótoboz) az alvás elősegítésére, ám mind az európai mind az amerikai alvástársaság irányelve kifejezetten ezek mellőzését javasolja. Úgy vélik ugyanis, hogy az alvászavar nem tehető rendbe egy pótszerrel, a probléma gyökerét kell megszüntetni, ami az életünk rendezésével, illetve társbetegségek esetén a többi kórkép kezelésével valósítható meg. Férfiak esetében gyakori, hogy alkoholt fogyasztanak a jobb alvás reményében. Az alkohol ugyan valóban elaltat, a bomlástermékeknek azonban ébresztő hatásuk van – hangsúlyozta az egyetemi docens.
Az orvosi Nobel díjat 2017-ben cirkadián ritmus kutatása kapta az azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel annak jelentőségét, hogy tiszteletben kell tartanunk bizonyos határokat, különben betegek leszünk. Ezek a határok a természetes életmódunkban gyökereznek a pszichiáter szerint. Alapja a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás, amely elősegíti a jobb minőségű alvást, és ezáltal a testi-lelki egészséget is.
A kezelést attól függően határozzák meg, hogy mi áll az inszomnia hátterében. Amennyiben van valamilyen társbetegség (pl. pajzsmirigybetegség), azt kezdik el kezelni. Emellett alváshigiénés tanácsadásban is részesülhet a páciens, ahol segítséget kap, hogyan tudná alvás barátabbá tenni az életét. Már az is sokat segít, ha mindig ugyanabban az időpontban étkezünk – említi példaként Dr. Purebl György. Továbbá kezelni kell az alvással kapcsolatos aggódást is. A krónikus alvászavar kezelésére a kognitív viselkedésterápia a legalkalmasabb módszer. Ez segít abban, hogy megbirkózzunk azokkal a gondolatokkal, amelyek fenntartják az alvászavart. Dr. Purebl György hangsúlyozta, az altatók arra valók, hogy átsegítsenek egy nehéz időszakon, négy hétnél tovább nem szabad szedni azokat. Az alvászavarok kb. egynegyedében nincs társbetegség, ilyenkor az életmód átalakítása jelenthet megoldást – emelte ki.
Az életkor előrehaladtával nő az inszomnia előfordulási gyakorisága. Az alvás azonban nem az öregedés miatt, hanem a helytelen életmód következtében romlik el – hangsúlyozta az egyetemi docens. Mivel idősebb korban már jelentősen gyakoribb a társbetegségek előfordulása, így nagyobb eséllyel jelenik meg alvászavar is. Emellett ilyenkor jellemzően már az alkalmazkodási képesség is beszűkül, amely a napi bioritmus, azaz a cirkadián ritmus zavarát is magában foglalja.
Forrásokból: Major Edit
