Dr. Riedl Ferenc helytörténész szerint Luncz Mátyás fiát temették először ide, de a legrégebbi épen maradt gótkeresztes sírkő Mertinger József budaörsi plébánosé 1782-ből. Csaknem 1400 sírkő található a területén, melyek a Buda-környéki kőfaragók alkotásai, s nagy részük a 19. század második feléből és a 20. századból való.
1996 júniusában a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a hazai német nemzetiségi lakosság 1946 és 1948 között történt kitelepítésére emlékezve országos emlékhellyé nyilváníttatta, alapkövét is ekkor tették le. 2006 júniusában itt avatták fel az Országos Német Elűzetési Emlékművet. Címe: „Bezárt kapu”, amely Menasági Péter szobrászművész alkotása, a magyarországi németek szülőföldjükről történt elűzésének 60. évfordulójára állították fel. Talpazatán Koch Valéria költőnő sorai olvashatóak: „ Stoppt schon den kleinssten Haß, sagt rechtzeitig halt!” – A legkisebb gyűlöletet is már időben állítsátok meg!
Az Elűzetési Emlékmű mellett találunk egy szerény emléktáblát. A táblát a Budaörsi Német Kulturális Egyesület állíttatta a tiszalöki internálótáborban tragikus körülmények közt agyonlőtt Schultz József budaörsi fiatalember emlékére 2010. november 14-én. Schultz József, akit 18 évesen a háborúba vetettek, majd fogságba került.10 év elteltével kész fiatalemberré cseperedett. Megtudta, hogy szüleit, kiket már 10 éve nem látott, Németországba telepítették. Fiatalsága legszebb évei háborúskodással, és a fogságban teltek el. Az internáló táborban a sortűznél az első sorban állt…..
A temetőben álló Csulits- kápolnát az 1980-as években kapták meg szertartásaikra a görög katolikusok. A kápolnát 1862-ben építtette Csulits János és családja. Csulits János nőtlen fivére a halálos ágyán a kápolna megépítésére ajánlotta fel az apai örökségét.
Az Ótemető területén található a ravatalozó is.
1993-ban megjelent Budaörsi Anziksz című lapban ezt olvashatjuk: „ A budaörsi Ótemető sírjai – néhány kivétellel –gondozatlanok. Az áttekinthetetlen sorok közt az embermagas gyom, rendezetlen talajfelszín, ledőlt sírkövek szomorú látványt nyújtanak.”
Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. A temetőt gyakran látogatják a Németországból haza érkező régi budaörsiek és nagy örömmel nyugtázzák, hogy a temető egyre szebb, gondozottabb, rendezettebb.
A több évig tartó munkálatoknak elsődleges cél a sírkövek rendbetétele volt. Az eldőlt, már- már félig a földbe süllyedt köveket felállították, Az alapzatokat megerősítették, a repedéseket kifugázták, a letört darabokat visszaillesztették. A több mint 1400 sírkövet lecsiszolták. Utakat, vízelvezetőket alakítottak ki, világító testeket szereltek fel és elkészült négy kút. A füvet rendszeresen nyírják. Amióta látványosan szépül a temető szinte teljesen megszűnt a szándékos rongálás. Azokat a darabokat, amelyeknek már nem lehet megtalálni az eredeti helyét, a kápolna mögött egy kisebb lapidáriumba helyezték. Az utakat finom felső réteggel látták el. Sax László kőszobrász az Ótemető jó ismerője, mert a munkálatok egy részét ő végezte. Elmondta, hogy számos sírkő a tardosbányai kőfejtőből származik, azok a vöröses színűek. A fehérek süttői mészkőből készültek. Matuz András munkássága is említésre méltó.
A kápolnától balra, közel egymáshoz , több mint 240 éves szív alakú sírokat találunk. Értéküket nem lehet forintosítani.Őrizzük őket, vigyázzunk rájuk!Szív formájúra faragott sírkővel Magyarországon csak Balatonudvari és valamelyik környező település sírkertjében lehet találkozni.
A sírkövek alatt a kitelepítettek elődei, rajtuk kívül a mai lakosok egy részének ősei – Drixlerek, Riedlek, Herzogok, Schultzok, Ritterek, Michelbergerek, Weberek,Schillingek, Sattelbergerek, Winklerek – alusszák örök álmukat.
s.k
