Mit csinált Új-Zéland másképp?

2020-04-30 | Budaörs
Ahogyan arról már beszámolt a világsajtó, több hetes kőkemény kijárási korlátozás után nagyon úgy tűnik, Új-Zéland győzedelmeskedett a koronavírus-járvány felett. De a szigetállam vezetése azért még korainak tartja az ünneplést.

Keddtől mindenesetre könnyítenek a szigorú korlátozásokon: több mint 400 ezer állampolgár térhet vissza dolgozni és az ország gazdaságának háromnegyede ismét működésbe lendül. Nyilvános temetéseket is tarthatnak, és újranyitnak azok az üzletek, amelyek működése közvetlen személyes érintkezés nélkül is megoldható. A személyes találkozások számát ugyanis a továbbiakban is igyekeznek a minimálisra szorítani.

Mit csináltak másképp, hogy nekik sikerült?
Új-Zélandon 1469 igazolt fertőzésről és 19 halálos áldozatról tudni. Ez egymillió lakosra négy halálesetet jelent. Összehasonlítva az Egyesült Királysággal, ahol egymillió emberből 305 halt bele a COVID-19-be, ez óriási különbség. Na, de mit csinált másképpen Új-Zéland, mikor ott is, akárcsak a briteknél, az elmúlt öt hét kijárási korlátozásokról szólt. És mikor mindkét helyen a bárok, az éttermek és a mindennapi élethez nem feltétlenül szükséges cikkeket árusító üzletek, a vízpartok és a játszóterek ugyancsak le voltak zárvak?
A párhuzamok mellett Új-Zélandon azonban volt még egy intézkedés, ami a briteknél kimaradt. Új-Zéland LEZÁRTA HATÁRAIT. Az ország területére csak egészségügyi dolgozók vagy humanitárius területek dolgozói léphettek be kintről.

Könnyebben megtehették, mint mások
Persze, lehet erre mondani, hogy könnyű úgy lebonyolítani egy határzárat, ha az adott országot óceán veszi körül, és 800 kilométerre tőle nincs szomszéd állam, de még ha van is, akkor az az ausztrál fennhatóság alá tartozó Norfolk-sziget.
Az sem hátrány, ha az élelmiszer-ellátást illetően teljesen önellátó az ország, nem szorul importra. A FAO adatai szerint Új-Zéland 85 százalékkal több élelmiszert állít elő, mint amennyi a saját fogyasztási igénye, ezzel a világ első hat, önellátó államának egyike.
Az szintén előny, ha a szóban forgó ország népsűrűsége alacsony: Új-Zélandon 48 ember „jut” 2,5 négyzetkilométerre, a briteknél ez a szám 710.

Az évszak sem mindegy
Egy másik tényező az, hogy a koronavírus-járvány Új-Zélandra az ottani nyár végén sújtott le, míg Európára az ottani tél végén. A kutatók szerint ez a vírus nagyon érzékeny a hőmérsékletre. A Marylandi Egyetem szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a járványok általában olyan helyeken tudnak tarolni, ahol az átlaghőmérséklet 5–11 Celsius tartományban van.
Ez rossz hír lehet Új-Zéland számára, hiszen az ország most megy bele az őszbe, a hőmérsékletek fokozatosan esnek, egyre inkább közelítve a veszélyesnek tartott intervallum felé.
Forrás: CNN + spectator.co.uk

(RV)

Megosztás