A majomhimlős betegek többsége nem Afrikába utazva kapta el a vírust, ami aggasztó – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Mandinernek.
Újabb vírus, ezúttal a majomhimlő kezdi borzolni az emberek idegeit. Eddig négy európai országban – Portugáliában, Németországban, Angliában és Spanyolországban –, valamint az Egyesült Államokban diagnosztizáltak ezzel a kórral betegeket.
„A betegség nevét hallva azt gondolhatnánk, hogy a majomhimlő csak majmokban terjed, de sajnos nem így van” – vélekedik Szlávik doktor. A vírus okozta tüneteket 1958-ban egy kísérleti majomkolónián fedezték fel, innen kapta a nevét, akkoriban még csak az állatok között terjedt, később valószínűleg rágcsálóktól kaphatta el az ember. 1970-ben Kongóban találták az első fertőzött embert, a megbetegedés a 2000-es év elejéig csak Afrikában fordult elő, ekkoriban hurcolták be a vírust Európa néhány országába és az Egyesült Államokba – hangsúlyozza az infektológus.
Eddig kizárólag behurcolt esetekről volt szó: a betegséget a lappangási időszakban vitték be az érintettek Afrikából az Egyesült Államokba.
Abban, ami most zajlik, az a furcsa, hogy a mostaniak nem ilyen behurcolt esetek.
Vagyis a most érintettek – egyiküket kivéve – nem jártak a betegségüket megelőzően Afrikában” – emeli ki a szakértő. Ez pedig azért különös Szlávik szerint, mert a majomhimlő csak Nyugat-Afrikában és Közép-Afrikában fordult eddig elő. Mint rámutat, attól fél a tudományos közösség, hogy megváltozott a vírus, és esetleg könnyebben terjed emberről emberre. De az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál. Mindenesetre – mint fogalmaz – a koronavírus vége felé riasztó lenne egy újabb kórokozóval szembenézni.
Ám erre szerinte erre egyelőre kicsi az esély, mindenesetre gyanús, hogy sem a portugál, sem a spanyol eseteknél nincs meg az indexeset, vagyis az a személy, aki behurcolhatta a kórt. Ez az oka annak, hogy nagyon komolyan kell figyelni erre a vírusra, mint fogalmaz, az Egészségügyi Világszervezet aggodalommal figyeli is a helyzetet. „Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintetett is találtak, aki nem az” – teszi hozzá Szlávik.
A majomhimlő a poxvírusok csoportjába tartozik a tehénhimlő és a feketehimlő mellett. Utóbbit az emberiség a védőoltások segítségével eltüntette a földünkről: 1980 óta nem fordul elő a természetben – mondja az infektológus. A fekete és a majomhimlő egyébként ugyanúgy kezdődik: akár 21 napos lappangási idővel, lázzal, izomfájdalommal, különbség viszont, hogy míg a majomhimlőben szenvedők nyirokcsomója megnagyobbodik, addig a feketehimlőnél ilyesmit nem írtak le. A majomhimlő másik tipikus tünete a bárányhimlőszerű kiütések, ami a betegség második-harmadik napján jelentkezik az arcon, majd onnan kezd lefelé terjedni az egész teste.
A kiütésből hólyagok lesznek, amik elgennyesednek, végül kipukkadnak.
„Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlőben halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs, a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású” – mondja a szakértő.
A vírus apró sebeken keresztül terjed nedvekkel, nyálkahártyaérintkezéssel, tehát azért aránylag szoros kontaktus kell a vírus továbbadásához. Állatról emberre a majmok, rágcsálók simogatásával terjed bőrön keresztül, a három hét lappangás pedig bőven elég arra, hogy a fertőzött behordozza a kórt akár egy másik országba.
Annak kapcsán, hogy előreláthatólag lehet-e a majomhimlőből a koronavírushoz hasonló járvány, Szlávik azt mondja, egyelőre semmi jele ennek, hiszen ez a vírus nem légúton terjed, a továbbadásához szoros kontaktusra van szükség.
„Ha valaki utazik egy fertőzött mellett, úgy biztos nem lehet elkapni” – teszi hozzá.
Ahhoz pedig, hogy fertőzött legyen idehaza a villamoson, először szükség van egy indexesetre, aki már behozta a kórt. Mindenesetre Szlávik szerint az, hogy főleg a homoszexuálisok között terjed, arra utal, elképzelhető, hogy szexuális úton is terjedhet, de ezt még be kell bizonyítani.
Jó hír viszont, hogy Magyarországon van rá diagnosztika: a vírust a Nemzeti Népegészségügyi Központban vérből ki tudják mutatni. Mivel ritka betegség, a bőrgyógyászok nem szokták valószínűsíteni kiütéses esetek hátterében, most viszont Szlávik szerint szükség van arra, hogy ezt is számításba vegyék. Ha felmerül a betegség gyanúja, az érintetett azonnal izolálni kell, ha nincs semmi komolyabb baja, az otthonában, ha van, a kórházban. A betegség lefolyása akár három hét is lehet, a hegek gyógyulásához is sok idő kell, de szerencsére nem vészes a lefolyás. „Egyelőre nincsen ok aggodalomra” – hangsúlyozza az infektológus. „Én inkább azon aggódom, hogy nincs meg az indexeset (első fertőzött)” – teszi hozzá.
Ami a kezelését illeti, van a himlők ellen oltás, ami körülbelül 85 százalékban a majomhimlő ellen is jó. „Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bárkit be kellene oltani, de jó hír, hogy van ilyen vakcina” – mondja a szakértő. A gyógyszer már nehezebb kérdés: van egy-két olyan gyógyszer, amiről azt feltételezik, hogy hatékony lehet, de „miután hála annak a Jóistennek, rendkívül enyhe lefolyású ez a betegség, ezekre egyelőre nincsen szükség” – teszi hozzá.
Azoknak, akik Afrikába utaznak, Szlávik azt tanácsolja, ne simogassanak kisállatokat. E tekintetben legyünk körültekintők, de idehaza aggodalomra egyelőre nincs okunk.
Mandiner
