A jubileumi kiállítás fő célkitűzése Munkácsy művészi sikertörténetének feltérképezése, melynek során a jól ismert alkotásokat is új szempontok mentén, a fordulatos pályakép lencséjén keresztül mutatják be. A tárlat Munkácsy fő művei mellett kevésbé ismert, ritkán vagy még sosem látott festményeit is bemutatja: magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött rejtőzködő remekműveken keresztül világítja meg azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művész 1870–1880-as években kibontakozó karrierjét befolyásolták, hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.
Munkácsy Mihály,apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt. Munkácsy ezzel a névvel született Munkácson, anyja Reök Cecília. Nevét később változtatta Munkácsyra amelynek miértje születésének helyéhez Munkácshoz kötődnek.
1848-ban a család Miskolcra költözött. Festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. Megismerkedett Szamossy Elek festőművésszel, aki magához vette és rendszeresen kezdte rajzra, festésre tanítani, s módot talált hiányos műveltsége pótlására is. Később elválva Szamossytól, Gerendásra költözött nagybátyjához. Itt készítette 1863-ban első festményét, a Levélolvasást. Ez év őszén Pestre jött, ekkor vette fel a Munkácsy művésznevet. Pesten festőbarátai tanácsaikkal támogatták, második művét, a Regélő honvédet Than Mór át is festette. Egyik barátja, Ligeti Antal éveken át támogatta festői pályája elindulásában, közbenjárására a Képzőművészeti Társulat havi díjat folyósított. Pártfogói 1865 elején Bécsbe küldték Rahl mesterhez, akinek közbenjárására felvették a Képzőművészeti Akadémiára. előkészítő osztályára. Bécsben festett Húsvéti locsolás című . képe Rubens-hatásokat tükröz. Rahl halála után visszatért Gerendásra nagybátyjához. Itt festett képei közül a Búsuló betyár a hazai hagyományokhoz, Madarász Viktor modorához igazodása miatt jelentős. 1866-ban Ligeti biztatására Münchenbe utazott, felvették az Akadémiára: Mestere Wagner Sándor volt, de nagyobb hatást tett reá Kaulbach művészete. Több, itt festett képe közül az Árvízzel (MNG) Kaulbach, a Lotz-modorhoz kapcsolódó Vihar a pusztában a hazai körök elismerését vívta ki. 1867-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott a világkiállításra, ahol Courbet művészetéből egész életére döntő benyomásokat szerzett. Visszatérve Münchenbe, kilépett az Akadémiából és az Adam fivérek magán iskolájába iratkozott be.1868 őszén Knaushoz Düsseldorfba utazott, a német életképfestés tanulmányozására. Önmagára tulajdonképpen Leibl képeinek hatására talált. Megfestette az önállósulás első fontos emlékét, az Ásító inast E kép gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival már jelezte fejlődése irányát. 1869-ben festette első világsikert hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját.A képet még félig kész állapotban eladta. (A Siralomház harmadik és legérettebb, ún. kétalakos változata is az Magyar Nemzeti Galériában van.) E korszak ismert kritikai realista szemléletű, népi tárgyú művei a Részeges férj hazatérése, a Tépéscsinálók , majd végleg Párizsba költözése után: Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873, MNG); Zálogházban (1874, New York, Metropolitan Museum), Műterem (1876, Baltimore, magántulajdon, Hors Concours kitüntetéssel).
Párizsi tartózkodása és de Marches báró özvegyével kötött házassága tárgyválasztását más irányba terelte, elfordult a kritikai realizmustól. E korszak első nagy méretű műve a Milton (1878, New York, Lennox Library), amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott. Ezt követte a Krisztus Pilátus előtt (1881) s a Golgotha (1883, mindkettő New York). E hatalmas vásznak Sedelmeyer képkereskedő rendelésére készültek, aki 10 évre lekötötte műveit. A nagy kompozíciók mellett Sedelmeyer szorgalmazta a szalon-entérieurök ábrázolását. E műveinek is nagy festői értékei vannak a kényszerű téma ellenére. Ez idő tájt festette remek virágcsendéleteit és tájképeit. Élete vége felé festőisége elerőtlenedett, emellett a halálos kór is nyomot hagyott egyes művein. A millenniumi előkészületek jegyében készült Honfoglalás-freskója (1893, a bp.-i Országház elnöki fogadótermében) már akadémikus vonásokat mutat. Csak a Sztrájkban talált újra vissza plebejus korszakának realizmusához, jóllehet festőileg már nem tudott megbirkózni a feladattal. Művészete főként az ún. alföldi festők munkásságára hatott, de hatása kimutatható számos külföldi mesternél is. Vannak rokonvonásai az orosz kritikai realistákkal, elsősorban Repinnel. – Egyéb művei: Rőzsehordó nő ; Poros út, Kukoricás Colpachi park ; Tájkép folyóval A 19. sz. egyik legnagyobb arcképfestője volt :Muffos arckép, 1874; Liszt, 1886; Haynald, Utolsó nagy művei a bécsi művészettörténeti múzeum mennyezetképe Ecce Homo Életének regénye Dallos Sándor: Aranyecset című kétkötetes művében olvasható.
A Munkácsy kiállítás 2024.november 27-től 2025.március 30-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.
Forrás: index.hu
Major Edit
