Ne vegyünk részt az élelmiszerpazarlásban

2024-02-20 | Budaörs
A kutatások szerint a világon a megtermelt élelmiszereknek egyharmada, azaz 1,3 milliárd tonna kerül a kukába évente. Magyarországon ez az adat átlagosan 65 kg fejenként, az EU-s átlag pedig 92 kg/fő. Jó hír, hogy jobbak vagyunk, mint az EU!

Ha pedig ez a szám még nem lenne elég, ráadásként a szeméttelepekre kerülő élelmiszerek rothadása óriási mennyiségű metán felszabadulásával jár, tehát a környezetszennyező hatása is jelentős. Minden kidobott falat előállításához feleslegesen használjuk az olyan – igencsak véges – erőforrásainkat, mint a földterület, a víz és az energia. Természetesen mindezért nem csupán a háztartások felelősek, hiszen az élelmezési lánc minden szakaszában keletkezik hulladék, azonban a pazarlás már valóban a fogyasztók számlájára írandó.

Hogyan tudnánk megmenteni a kidobásra ítélt élelmiszert?

Bár az ipari folyamatokra egyéni szinten nincs befolyásunk, mi magunk is rengeteget tehetünk azért, hogy minél kevesebb étel kerüljön a kukába. Ezt pedig megelőzéssel, tudatos tervezéssel, maradékmentő ötletekkel és a keletkezett hulladék okos felhasználásával érhetjük el.

Megelőzés és tudatos tervezés

Első és nagyon fontos lépésként eleve úgy vásároljunk élelmiszert, hogy minél kevesebb felesleges – később kidobandó – étel kerüljön a hűtőnk és a kamránk polcaira! Praktikus, ha előre megtervezzük a heti menüt, és egy bevásárlólista segítségével ehhez vesszük meg a szükséges hozzávalókat, így elkerüljük az impulzusvásárlást.

Csoportosítsuk az élelmiszereinket lejárati idejük szerint, és mindig a régebbi ételeket használjuk fel előbb! Emellett gondoskodjunk az ételek megfelelő tárolásáról is, így elkerülhetjük az idő előtti megromlásukat.

Ne hagyd megrohadni a gyümölcsöket!

Kevés olyan szomorú dolgot tudok elképzelni ebben a csodás nyári időszakban, mint amikor az aranyáron megvásárolt, ízletes gyümölcsök romlásnak indulnak. Ne várjuk meg, amíg kedvenc gyümölcseinken kihajtanak a kis galád penészvirágok, inkább használjuk fel őket kreatívan!

Ha mégis túl sok élelmiszer maradt meg, akkor sem kell rögtön a szemetes felé vennünk az irányt. A főtt ételek nagy részét például nagyszerűen le lehet fagyasztani, később elővenni és elfogyasztani. Azt az ételt, amelynek nem tesz jót a fagyasztás, adjuk oda egy rászorulónak, akinek biztosan jól fog esni egy tál meleg vacsora.

Használjuk fel, amit lehet!

A kissé fonnyadt zöldségek tökéletesek a krémlevesekhez vagy a főzelékekhez, a gyümölcsökből pedig lekvárt, szószt főzhetünk, turmixot készíthetünk. Az enyhén sérült termésekből távolítsuk el a rossz részt, és a többit bátran használjuk fel! Emellett a zöldségek levele és szára is sokszor kitűnő alapanyag lehet különböző ételekhez.

Állatokkal az élelmiszer-pazarlás ellen

Sokat tehetünk az élelmiszer-pazarlás ellen, ha haszonállatokat tartunk. A kidobásra szánt élelmiszer és konyhai hulladék akár még takarmány is lehet. A vidéki állattartók  szerencsésebb helyzetben vannak, hiszen a háztáji állatok előszeretettel elfogyasztják az ételmaradékot. A tyúkokkal például bármit meg lehet etetni, a nem penészes rohadt zöldséget. és gyümölcsöt.

A tényleges hulladékot sem muszáj a kukába dobni, hiszen a növényi részeknek nagyszerű helye van a komposztban. A komposztáláshoz ráadásul nem is kell saját kert, a városokban ugyanis több helyen találunk közösségi komposztálókat.

Gondoljunk bele!Mennyi forrást és energiát kell felhasználni az élelmiszergyártáshoz vagy a zöldségtermesztéshez. Hónapokon át termesztenek valamit, öntözik, villamos energiát használnak fel, nagy távolságra szállítják például a gyümölcsöt, a zöldséget, ezzel terhelik a környezetet, és a végén a szemétbe kerül!

Forrás : Greendex
s.k.

Megosztás