Nem bírjuk kivárni az ünnepet?!

2022-11-16 | Budaörs
Azon talán már nem is csodálkozunk, hogy az üzletekben októberben megjelennek a karácsonyi díszek. De november elejétől magánházaknál is érezhető a türelmetlen ünnepvárás.

Mondhatjuk, hogy az üzletek dekorációja a mielőbbi gazdasági haszon reményében jelenik meg ilyen korán, mintegy emlékeztetve a tisztelt vásárlókat, hogy idejében gondoskodjanak szeretteik ajándékáról, még a zsúfoltság előtt – de lehet, hogy nemcsak erről van szó?

A néprajzi lexikon szerint: az “ünnep” olyan különleges időszak (vallásetnológiai szemszögből nézve „szent idő”), mikor a közösség a megszokottól eltérő módon viselkedik. Ünnepi szokásokat hajt végre, más előírásokat és tilalmakat tart be, mint hétköznapokon.
Az ünnepek létrejötte fontos társadalmi szükségletet elégit ki, ünnepet minden emberi kultúra ismer. A megszokott életritmus ilyenkor megváltozik, a napi munka helyet ad az ünnepi cselekményeknek, melyek gyakran serkentő hatásúak, ill. a közösséget érintő múlt események, szóbeli vagy imitatív felidézésével a közösség összetartozásának tudatát fokozzák.  (arcanum.com, Irod. Kerényi Károly: Vom Wesen des Festes. Paideuma I. (Leipzig, 1938–40); Marót Károly: Rítus és ünnep (Ethn., 1940).)

Valóban: Jó készülni az ünnepre, jó valami különlegesre, szépre várakozni és jó, ha ez az időszak minél előbb elkezdődik.

Az idén november 26-án induló négy adventi vasárnap a prófétai jövendöléseket idézi föl a keresztény egyházakban, a szombatonkénti ökumenikus gyertyagyújtás a budaörsi Templom téren a közösség összetartozását hangsúlyozza.

Az egyre divatosabb “adventi naptár”, amely a kisgyerekek kedvence, december 1-től számolja a napokat karácsonyig  és arra ösztönzi a kicsiket, hogy minden nap jócselekedettel készüljenek a nagy ünnepre. (Persze ennek jutalmát azonnal meg is kapják, főleg csoki formájában.)

Ablakok kapnak adventi díszítést magán-, de intézményi kezdeményezésre is, még verseny is kerekedhet belőle – és gyakran közösségi élmény a német mintára hazánkba került adventi koszorú elkészítése is.

Megsokasodnak a jótékonysági kezdeményezések, jobbak, segítőkészebbek szeretnénk lenni legalább ilyenkor. Adventi vásárok tarkítják a programkínálatot.

Mindez miért?

A karácsonyért, amely közös, nagy családi ünnepként szerintem az első helyet foglalja el hazánkban. November vége, december hónapja a téli, sötét napokra esik nálunk. Egyre inkább hiányzik a fény, a melegség életünkből. Hiányzik a fénnyel teli remény háborús, járványos korunkban – és mindezek mélyén, még ha nem is tudunk róla, egy dolog áll; lelkünkbe az igazi fényt, harmóniát a karácsonyi ünnep első számú szülöttje: Jézus Krisztus hozza el, az Ő eljövetelére, a Vele való találkozásra várunk mindannyian.

SzK

(Kép: S.D.)

Megosztás