Sok éve már, amikor meg láthattam ezt a felbecsülhetetlen értékű eredeti Bibliát. Az út hosszú volt és agyonfoltozott. Az országúton az eldugott kis abaúji faluba igyekeztem, és kicsit nyomasztónak éreztem az út során gyakran felbukkanó öreg házak, kiteregetett, kopott, szakadt rongyok látványát. Ilyet ritkán lát a városi ember, nem csoda, ha sötét foltot hagy a lelkünkben. Ezek a mélyszegénységet árasztó falvak, repedezett irányjelzőkként vezettek rá arra az útra, amely szinte mesebelinek mondható hegyek és dombok ölelésében fekszik. Messziről integet a regéci vár, ahol szerényen meglapul Vizsoly. Talán sosem hallottunk volna róla, ha 1590-ben nem itt nyomtatták volna a Károli Gáspár és segítői által Göncön lefordított Bibliát. Egy-egy ilyen vizsolyi Biblia hat kiló volt és 2412 oldalt tartalmazott.
-A református lelkészt keresi? – kérdezte tőlem egy asszony, aki kedvesen betessékelt a kocsmába. „Ne fusson már annyit, igyon egy jó kávét!” Hamar azt is hozzátette, hogy nem kell fizetni, ez ajándék.
-Jó ember a tiszteletes úr, tíz esztendeje szolgál Vizsolyban. Szép családja van, öt gyerekkel. Rendben tartja a dolgokat. Ide sok ember jár. Nekünk most már van könyves házunk és múzeumunk is – mondta kérdés nélkül is vendéglátónk. Az ősi református templom két katolikus templom közelében áll, mellette van a látogató központ.
-Az álmunk egy harangláb – mondta már velem szembe ülve Kovács Zsolt Levente, a helyi református lelkész -, ezt szeretnénk összekötni a pincemúzeummal. A templom mindig nyitva áll a látogatók előtt. Gyűlnek a hívek, kezdődik az istentisztelet, aminek a végén a lelkész szívesen elkalauzolt az emlékek birodalmában. A Dunakanyarból került a faluba a feleségével. Mesélik, hogy sok szomorú történettel találja itt szembe magát az ember, nap mint nap.
Vizsolyban nagyon sok a nehéz sorsú család, ottlétünkkor a lelkész felesége éppen egy lázas kisgyermek lázcsillapításában segédkezett a gyakorlatlan kismamának.
-Mi még egy gyermekvédelmi szolgáltatást is üzemeltetünk. Azoknak a falubeli kismamáknak segítünk, akik még nem tudják, mit jelent az anyaság, és azt sem, hogy kell ellátni a kisbabát. Nagyon sok a nagyon fiatal kismama errefelé. De nem csak ilyen tanácsokkal látjuk el őket, higiénés szolgáltatásunk is van: mosás, fürdetés, tisztálkodás. És persze nem is utolsó sorban, lelki segítségnyújtásra is törekszünk. Nagy örömet okozott nemrég számunkra, hogy végre valahára elkészült a zarándokszállásunk is – mondta a lelkész, majd figyelmeztetett: – Ha már a Biblia nyomtatásának helyszínén vagyunk, előbb-utóbb vissza kell térnünk a Szentíráshoz…
-Az nem titok, hogy a templomban őrzött Károli Biblia kalandos utat járt be élete során. Horthy Miklós adományaként került a gyülekezetünkhez 1940-ben, akkor volt a Biblia kinyomtatásának a 350. évfordulója. Ezt az értékes kincset 2002-ben ellopták a templomból, de Istennek hála, a nyomozók végül megtalálták. Korábban is voltak próbálkozások, de akkor a betörő olyan amatőr volt, hogy nem ismerte fel az eredeti kiadást, más Biblia-kiadásokat vitt magával, amiket Budapestre érve bedobott egy kukába. Később ezeket visszaszolgáltatták vizsolyi gyülekezetünknek.
-A most nálunk lévő eredeti Biblia 2003-ban egy nagyobb restaurálást kapott – folytatta. – Ma már egy speciális, klimatizált vitrinünk is van, amely megfelelő száraz levegőt biztosít a Bibliának, így megelőzhető a gombásodás, amivel a templom falai közt mi erősen küzdünk – mondta végül a tiszteletes úr.
A bortól a Bibliáig
Magamtól nem jöttem volna rá arra, amikor az egykori vincellér múzeummá, (később látogatóközponttá alakított házába) benyitva, a híres gönci hordókkal fogjuk szembe találni magunkat. Mi köze lehetett a reformátusoknak a Bibliához? Hát bizony ennek is külön meséje van.
1589-ben kezdődtek meg itt a nyomtatási munkálatok, amit egy lengyel nyomdászmester vezetett.
A kereskedők pedig Göncön és Vizsolyon szállították a tokaji borokat Krakkóba, és visszaúton hozták a papírt a nyomdába. Annak idején egy ív nyomdába alkalmas papír az arany árával vetélkedett. És míg a papírért borral fizettek a Biblia alkotói, addig a titkos bibliafordításokhoz szükséges fuvarért Rákózi Zsigmond erdélyi fejelem áldozott sokat a kereskedők bérére. Hát így vált Bibliává a bor Vizsolyban.
Forrás: Magyar Kultúra
Közreadja: R. V.
