A magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része.
Na, de mit is lehet tudni a magyar zászlóról és címerről?
Az Alaptörvény leírása szerint:
Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. (Magyarország alaptörvénye (I) cikk (1) )
A jelenleg hatályos címerábrázolás alakja a címertanban (heraldika) legyakrabban használt ún. pólya mesteralak, alkotóelemei pedig még a középkorból származnak. A hegyes talpú és hasított pajzsnak jobb oldalán lévő első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott (ezt nevezik Árpád-sávoknak, mely már a XIII. században megjelent az uralkodói pecséteken, és az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként), bal oldalán lévő második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettős kereszt található. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Érdekessége a koronán elhelyezkedő keresztnek, hogy 1860-ban még függőleges, 1867-ben már ferde állapotában van ábrázolva.
A magyar katolikus hagyomány szerint a címerben a kettős kereszt Szent István király apostoli királyságának a jele.
A XVI. század elején már találni írásos feljegyzést arról, hogy az államcímer az országot mint területet, illetve ennek részeit, alkotó elemeit szimbolizálja. A történelmi dokumentumok szerint a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát.
Egy másik értelmezés szerint a hármashalom dombjai: bal oldalon az egyház állt (HIT), jobb oldalon a katonaság (ERŐ), középen a királyi vár (AKARAT). A kettős kereszt alatti korona a XV. században került oda. Ez az elem antiheraldikusnak is nevezhető, mert alapszabályként fémre fém nem kerülhetne a pajzson, tehát ezüst (fehér) és arany (sárga) nem érintkezhetne.
Magyarország zászlaja az Alaptörvény szerint „három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.” Ez a romantikus értelmezés a 19. századból származik, színei a korábban rögzült magyar címerből erednek. Nemzeti jelképként a piros-fehér-zöld szín már a 13. századtól jegyzett, de zászlókon még nem jelenik meg. A bécsi képes krónikában a magyar sereg vagy vörös zászló alatt harcol, melyen fekete turulmadár képe található, vagy vörös-fehér csíkos zászló fordul elő. Több történelmi adat is igazolja azonban a trikolor mai használatának létjogosultságát.
II. Endre 1222-ben kelt okmányán a pecsét vörös-fehér-zöld selyemzsinóron függ, de II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti út padozatát is piros, fehér, zöld posztóval fedték, vagy például Mária Terézia királynő uralkodása első éveiben a kancellária iratait piros-fehér-zöld fonállal kötötték be.
A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására alkották meg az 1848-as áprilisi törvények, ugyanis az 1848-as követelések egyike volt az, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” (1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a), szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Az 1848-49-es honvédsereg még a fehér színű, piros és zöld ún. farkasfogakkal szegélyezett, középen a címerrel ellátott zászlók alatt harcolt. Hivatalos azonban csak 1867-től lett, állami zászlóként 1945-ig a kiscímer is szerepelt a zászló közepén. Sokan nem tudják, hogy az 1956-os forradalom idején nem az 1848-as magyar címert vágta ki a zászlóból a résztvevő lakosság, hanem a szovjet mintájú, idegen jelvényt, a Rákosi-címert. A lyukas zászló mai napig a forradalom jelképe maradt.
A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható, a hivatalos állami ünnepségeken gyakorta felvonultatják a korábbi magyar történelmi zászlókat is. (rakoczimuzeum.hu)
2025. június 1-én kerül sor a „nemzet zászlójának” következő vitelére az Andrássy úton. Részleteket később közölnek a szervezők.
Egy kis ízelítő történelmi zászlóinkból:
Honfoglaláskori fejedelmi zászló – A IX. századból semmiféle zászlóábrázolás nem maradt fenn, ezért csak analógiák alapján lehet őket rekonstruálni. A korban a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták, ebben a római birodalmi hadijelvények hagyománya él tovább. Esetünkben a klasszikus fejedelmi szín, a vörös jelenik meg, amely egyben a későbbi magyar címer alapszíne is. A zászló csúcsán a vezető törzs (Árpád törzsének) szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja.
Szent István zászlajának rekonstrukciója – Az államalapító király zászlajáról sem hiteles leírás, sem ábrázolás nem maradt fenn. A közszájon forgó leírások utólagos visszavetítések. A történelmi zászlósorban rekonstruált zászló egy, a X-XI. században általános királyi zászlótípust mutat, a fejedelmi vörös szín használatával a korai gonfanon jellegű zászlót. Ebben a korban a jelképek még nem szerepeltek a zászlólapon, hanem a zászló csúcsán 3 dimenzióban ábrázolták azokat. Így került a zászló csúcsára a latin kereszt. A zászló igen nagyméretű, ez jellemző a fejedelmi zászlókra az egész középkorban. A királyi zászlókat zászlóskocsin vitték, melyet külön őrség védett. A királyi zászló jelenléte egyben a király virtuális jelenlétét is mutatta.Árpád-házi királyi zászló a 12. sz. végétől – A zászló, amely a jellegzetes hármas gótikus ívű talapzaton áll, III. Béla idején jelent meg. A kettős kereszt ebben az esetben bizánci jelkép (III. Béla hosszú ideig a bizánci udvarban élt), és az uralkodó kettős: világi és transzcendentális hatalmát jelképezi. Eredendően a kettős kereszt lebegett a címerpajzson, illetve a zászlólapon, a későbbiekben hozzá csatlakozó hármas ív az országot, majd a Golgota hegyét jelképezte, a XVII. századtól kapcsolódik hozzá a magyar királyság területének geográfiája. A zászló formája jellegzetesen lovagkori, úgynevezett banner típus, a hosszú, fanonnak nevezett zászlószalaggal. Ez az ábrázolás a Képes krónikában maradt fenn, a zászló maga ennek alapján készült rekonstrukció.
Anjou-királyi zászló – A jellegzetes középkori banner típusú zászló. Az Anjou-uralkodók – Károly Róbert és Nagy Lajos – idejéből származik. Ezen a zászlón jelenik meg először, hogy vegyesházi uralkodók saját színeiket (címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, ezzel jelképi szinten is jelezve uralmuk legitimitását. Jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel. Érdekessége, hogy a zászlócsúcson is az Anjouk jelképe, a liliom jelenik meg.Hunyadi János zászlaja – A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László adományaként a bátorságot jelképező vörös oroszlánnal egészítették ki. Megjegyzendő, hogy ez az oroszlán nem egyezik sem a cseh királyi oroszlánnal, sem pedig Beszterce vörös oroszlánjával, bár a Hunyadiak Beszterce grófjai is voltak. Az adományozólevél az oroszlánt a bátorság jeleként emeli ki.
A fekete sereg zászlaja – Mátyás király hadseregéhez kapcsolódó zászló, ahol is az uralkodó az Árpád-házi családi sávokat, valamint a cseh királyság oroszlános címerét egyesítette egy negyedelt pajzsban, középen a saját, családi hollós címerével. A zászló ábrázolása Philostratus krónikában maradt fenn, és Corvin János bécsi bevonulását ábrázolja. A sávok és az oroszlán eredetileg ezüst színűek voltak, a miniatúrán azonban az ezüst oxidálódott, így hagyománytiszteletből feketében ábrázolják a zászló rekonstrukcióján.
Rákóczi fejedelem zászlaja – A kortárs szóhasználatban „magyar módra vágott”, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: Iustam causam deus non derelinqvet (Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten). A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti másolata.
1990-ben rendszeresített (1990 M mintájú) csapatzászló -A rendszerváltás után a honvédség visszatért a régi jelképekhez. A zászló az 1949-es csapatzászló alapján készült, amely egyesítette az 1743-as és az 1848-as csapatzászló elemeit. Címerrésze a hatályos címernek a klasszikus 1848-as pajzstartókkal, azaz a tölgy- és babérkoszorúval való kiegészítése. A címert ebben a formában a Honvédelmi Minisztérium mint saját jelvényét, logóját használja.
(SzK)
(Címkép: telex.hu)
