A kezdeményezés Bobák Bálint nevéhez fűződik,akit nagyon sokan szerettek és élnek még olyan idős emberek, vagy azok leszármazottai akik emlékeznek rá. Mint az alábbi cikkből kiderül, sokan őrzik a régen készült fényképeket,amelyek sokat mesélhetnek az akkori nyugdíjas életről. Példaértékű kezdeményezés volt Bobák Bálint részéről a klub létrehozása,akinek halála után klubvezetők sora követte őt, tovább ápolva az előttük járó példáját mind a mai napig.
Deczki Marika a jelenlegi Bobák Bálint Országjáró Klub tagjának kezdeményezésére egy nagy terjedelmű emlékkönyvbe foglalta össze fotókkal illusztrálva az elmúlt hosszú évek történéseit. A könyv megszületésének alkalmával az alábbi interjú készült vele:
„Emlékezünk… emlékezünk
„ Milyen szenvedélyes öröm szállja meg a szívet, amikor olyasmiről hallunk, ami réges-régen esett… olyan régen, hogy még az évét, a hónapját se tudjuk. ”
Hát igen… manapság inkább a jelenre koncentrálunk, aminek természetesen megvan a maga szerepe és fontossága, csak mintha hajlamosak lennénk arra, hogy emlékeinket elhanyagoljuk. Pedig az emlékek fontosak… főleg ha az életed azon szakaszát éled, mikor már sok szép emléket begyűjtöttél és jól esik lapozgatni köztük.
Ezen bölcseletet tette magáévá klubtársunk- Deczki Marika- és kezdte el kutatni a Bobák klub múltját és a régi kirándulások emlékét őrző kifakult fényképek, és történetek gyűjtését.
A részletekről kérdeztem Marikát:
–Mikor fogalmazódott meg benned ez az elhatározás, hogy a múltunk szétszóródott lapjait összeszedd és kötetté rendezd?
Tavaly augusztusban egy baráti összejövetelen adtam hangot a gondolatnak, aminek nagyon kedvező volt a fogadtatása. „Nagyon jó ötlet- csináld meg!” – mint, ahogy ez már lenni szokott. A gondolat pedig úgy indult, hogy sok új taggal gyarapodtunk, s kérdezgették, ki volt Bobák Bálint. Mivel konkrét választ senkitől nem kaptunk, gondoltam utána járok.
–Ebben az óriási munkában kiktől kaptál segítséget?
Sokat beszélgettem régi tagokkal, így még a lányát is megtaláltam. A tagok emlékekkel, fotókkal segítették ezt a munkát, neveket nem említek, mert még kihagyok valakit, amit nem szeretnék. Köszönet nekik! Nagyon sok kirándulásról nekem is voltak képeim, de legtöbbet, házi fotósunknak köszönhetjük.
A megjelentetéshez, a nyomdai munkálatok elkészítésében a Jókai Mór Művelődési Ház vezetősége segített.
–Kezünkben tartjuk a szép emlékek oly tartalmas kiadványát és felmerül bennünk a kérdés, hogy mennyire fáradtál bele, lesz-e folytatás?
Miután elkészült, és közreadtuk lapozgatásra, nagyon nagy élmény volt látni a tagság lelkesedését és érdeklődését a kötettel kapcsolatban. Ez még jobban feldobott és elhatároztam, hogy minden évről csinálok összefoglalót. Az idei kiadvány is már csak a decemberi programok kiegészítését várja.
A klubtagok nevében is köszönet, hogy könyvbe rendezted nekünk emlékeinket, hisz most már a kirándulások, rendezvények, eltávozott társaink emléke már nem csak bennünk él, de a lapok is segítik az emlékezést.
Ahogy a költő is mondta:
„ Mint medalionba zárt képek, oly közel van szívemhez megannyi emlék”
Wein „
Néhány fotó a régmúltat idézi:
Végül egy fotó a közelmúltból:
A könyvet átlapozva nagy örömömet leltem a fotókban ahol régi idős ismerőseimet, véltem felfedezni. Ajánlom hát mindenkinek akár kedv csinálónak is,hogy amikor eljönnek majd azok a szép nyugdíjas évek van remény az élet szépségeinek újbóli megtalálásához, barátságokhoz sok szép kiránduláshoz amelyet a nyugdíjas közösségek adhatnak.
Forrás:Bobák Sajtó
Major Edit
