A világon elsőként Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be az óraátállítást 1916-ban, jelenleg pedig több mint hetven országban alkalmazzák a nyári időszámítást.
Kevésbé ismert tény, de az óraátállítás negatív és pozitív velejáróit a magyarok – az Osztrák-Magyar Monarchia többi nemzetiségével, illetve a Német Császársággal együtt – a világon elsőként tapasztalhatták meg. Több mint száz évvel ezelőtt, 1916. április 30-án este 11 órakor álltak át először a központi hatalmak országai a nyári időszámításra, hogy így spóroljanak erőforrásaikon. Nem sokkal utánuk az antant országai közül az Egyesült Államok, illetve Nagy-Britannia is követte a példát: a hosszabb nyári délutánokkal elért energiamegtakarításnak köszönhetően így ők is jelentős összegeket tudtak átcsoportosítani a hadigazdaságba.
A hétvégi óraállítás miatt sokan ébredhetnek fáradtan és kialvatlanul, a dekoncentráltság pedig még néhány napig eltarthat. Összefoglaltuk, milyen élettani hatásai vannak a mutató átállításának! Az óraátállítás ötlete nem az első világháborúban fogant meg, kezdetleges formáját már a Római Birodalomban is alkalmazták. Legismertebb pártfogója pedig Benjamin Franklin volt. Az amerikai természettudós és diplomata 1784-ben végzett komolyabb számításokat, hogy mennyi gyertyát spórolhatna meg az ország egy órányi időeltolódással. Majdnem száz évvel később, 1895-ben egy rovarszakértő, George Vernon Hudson vetette fel ismét az óraátállítás ötletét, aki az állatvilágot tanulmányozva kétórás átállást javasolt. A ma ismert rendszer alapjait pedig William Willett londoni építész teremtette meg, aki fokozatosan, 4×20 perces lépésben tért volna át egy nyári számítási rendszerre. Javaslatát a brit parlament több ízben is napirendre tűzte, a mezőgazdaságban dolgozók erős nyomására azonban nem szavazták meg.
Az első óraátállítás alig több mint két évig maradt csupán fent, a háború végével az országok visszaálltak a hagyományos számítási rendre. Egy újabb világégés kellett hozzá, hogy 1941-ben a háborúba sodródott nemzetek ismét bevezessék a nyári időszámítást, mely rendet aztán kisebb-nagyobb kihagyásokkal a legtöbbjük meg is tartotta. Jelenleg a világ hetvenhárom országában állítják át az órákat, gazdasági és élettani hatásai miatt azonban máig viták övezik a kérdést: szükségünk van egyáltalán óraátállításra?
Október 29-én, vasárnap hajnalban ismét vissza kell tekernünk egy órával a mutatót, a köznyelvben téli időszámításnak is hívott rendszer azonban tulajdonképpen a hagyományos mérési módra való visszaállást jelenti. Az átállítás kétségkívül energia hatékony, a spórolás mértéke azonban nemzetenként változó lehet. A magyar villamosenergia-ipar képviselői már az 1940-es évek vége óta mérik, hogy a nyári időszámítással mennyi marad a zsebben. A legfrissebb számítások szerint éves szinten mintegy 120 gigawattórával (GWh) kevesebbet használunk az óramutató tekergetésével, ami közel negyvenezer háztartás, vagyis nagyjából egy Baja méretű város éves igényének felel meg. Az állam nagyjából hatmilliárd forintot spórolhat így, ami az országos költségvetésben nem számottevő összeg, negatív élettani hatásai miatt pedig a közelmúltban ismét felmerült az átállítás eltörlése. Parlamenti többséget azonban eddig nem élvezett a javaslat.
Forrás Házi Patika (Major Edit)
