Az Ősök Napja, a Kárpát –medencei magyarság legnagyobb közös hagyományőrző ünnepe, ahol több mint száz hagyományőrző csapat és a Kárpát-medence minden vidékéről ide érkező magyar közösségek együtt ünnepelnek, és méltósággal emlékeznek nagy, közös őseikre.
Az Ősök Napja méltó emléket állít Atilla hun nagyfejedelemnek, Árpád vezérlő nagyfejedelemnek, a hun, avar és honfoglaló magyar ősöknek, tiszteleg a honmegtartó pozsonyi csata hősei – és minden időkben a Hazáért életüket áldozó magyar hősök emléke előtt.
Mit tudunk a pozsonyi csatáról?
A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehető időben zajlott a főként bajor haderőt mozgósító keresztény Keleti Frank Királyság és a pogány Magyar Fejedelemség erői között a mai Pozsony (korabeli forrásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) közelében. A honfoglaló magyarok 895–900 között történt benyomulása után a magyar fennhatóság területe 907-re nyugat felé már megközelítette a mai Ausztria területén lévő Enns folyó vidékét és magába foglalt olyan területeket, melyek odáig a Keleti Frank Királyság részét képezték. Ezért a frankok (de főképp a bajorok) döntő katonai csapást akartak mérni a magyarokra, hogy megsemmisítsék vagy jelentősen kiszorítsák őket a Pannoniai őrgrófság területéről.
A csatát a magyarok ellen elsősorban a bajor sereg vívta, de megsemmisítő vereséget szenvedett. Az ütközetben Luitpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek is elesett. Szinte a teljes bajor nemesség és számos keresztény pap életét vesztette a csata során. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar határvonal lett és a honfoglalás lényegében e csatával fejeződött be véglegesen. Korabeli források alig említik, és mivel kevés forrás tudósít róla megbízhatóan, részletei jórészt ismeretlenek. (wikipedia)
És az előzmények?
A Frank Birodalom kiterjedése 900 körül
899-ben meghalt a magyarok korábbi szövetségese, Arnulf keleti frank király, és a magyarok hamarosan Berengár itáliai királlyal léptek szövetségre. A Keleti Frank Királyságban Arnulf fia, Gyermek Lajos uralkodott, aki helyett valójában Hatto mainzi érsek kormányozta a birodalmat, amelynek a magyarokkal határos részén, a Bajor Hercegségben Luitpold bajor herceg uralkodott. 904 nyarán Gyermek Lajos meghívására Kurszán, a magyarok egyik legfőbb fejedelme a Fischa folyó melletti tárgyalásokra érkezett kíséretével, de a magyar tárgyaló feleket orvul megtámadták, és az utolsó szálig legyilkolták.
Az Enns folyó
Pannónia
A honfoglalás részeként a magyarok 900-ban végleg elfoglalták a Dunántúlt, amelyet a római kortól Pannóniának neveztek. A támadók Linzig jutottak előre, ahol a bajor seregek visszavonulásra kényszerítették a magyar hadat. Az új határ a Fischa folyó lett.
Délen elfoglalták a Bánságot, Bácskát, a Temesközt és a Szerémséget, 906-ra pedig már a Dráva–Száva közét is.
Északon 902–906 között a magyarok végleg felszámolták a Morva Fejedelemséget, és Moráviát elszakították a Keleti Frank Királyságtól. Regino középkori német krónikás művében 906-ban, már mint megtörtént eseményről számol be arról, hogy I. Szvatopluk morva fejedelem halála után „országát fiai rövid ideig szerencsétlenül tartották, s a magyarok a földig mindent elpusztítottak”.
(SzK)
(Címkép: Kisláposi Erika)
