Őszi versek a PostArton

2024-10-28 | Budaörs
Szeretettel várt minden irodalomszerető érdeklődőt a kora délutáni órákban Linka Ágnes szerkesztő – műsorvezető a PostArt kulturális Színtérbe.

A meghívott vendégek: Madár Veronika színművésznő, Szádváriné Kiss Mária, a biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ igazgatója és Tarr Sipos Zsuzsa, Dömsöd polgármestere voltak.

A három energikus hölgy őszintén beszélt az életéről, hitvallásáról, pályája alakulásáról, családjáról, sok humorral fűszerezve.

Madár Veronika a diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi karán szerezte televízió és film, elektronikus sajtó, kommunikáció szakirányon, illetve német szakon. Számos ifjúsági műsorban feltűnt, ahol énekelt, szavalt, illetve egy történelmi kisfilmben is szerepelt. Számtalan jótékonysági programban vesz részt, főleg a fogyatékkal élő emberekért és az állatvédelem területén igyekszik segíteni.

A már sokszor hallott, de örökké kedves verssel érkezett.

Móra Ferenc:A cinege cipője

Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.

Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!

Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.

Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.

Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
„Kis cipőt, kis cipőt!” –
egyre csak azt hajtja.

Szádváriné Kiss Mária három gyermek édesanyja, hat unoka boldog nagymamája.  30 éve  a helyi közművelődésben tevékenykedik. Vezetett Irodalmi Kört, szervezett országos bábjátékos tanulmányi versenyt, de ő volt az is, aki id. Hegedűs Lóránt püspököt Biatorbágyra hívta Ady-estet tartani. Színjátszó kört szervezett, ahol maga is színpadra állt.

Választott verse: Szabó T Anna – Ott ahol élsz

Ott ahol élsz, ott láss csodát.

Egy cefreszagú almafát.

Vadmurok ernyőjén a foltot.

Egy piros falat, mikor boldog.

Hullott szilvákat, pocsolyákat.

Ahogy a vad nyár mindent áthat.

A napunk úgyis lemegy egyszer.

De addig: fogd, és ne ereszd el.

Tarr Sipos Zsuzsa, aki négy gyermek édesanyja, szeretettel beszélt városáról és arról, hogy Petőfi Sándor is járt ott. Ezért is választott Petőfi verset

Petőfi Sándor : Piroslik már a fákon a levél
Piroslik már a fákon a levél,
Süvölt köztök, süvölt az őszi szél,
Homályos a nap, a mező deres;
Pásztor, betyár meleg tanyát keres.
Meleg tanyát a pásztor csak talál,
Vár ott reá kulacs bor, tele tál.
Ha kifogy a kulacs bor s tele tál,
Lágy párnán felesége vele hál.
Betyár embernek jó tanyája nincs,
Minden felől csörög rá rabbilincs.
Száraz bokorban huzza meg magát,
Átkozza a hűs őszi éjszakát.
Dömsöd, 1845. szeptember

Végezetül a Memoriter klub lelkes tagjai szavalták el saját verseiket.

Köszönjük minden résztvevőnek ezt az értékes, őszre hangoló programot.

s.k.

 

 

 

 

Megosztás