(A hellovidek.hu Tóth Viktort, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdezte – részleteket közlünk a beszélgetésből)
A nádas megőrzése nagyon fontos lenne, hiszen sok állat élőhelye is.
„Nagy probléma a nádpusztulás vagy nádirtás – nagyon nem mindegy, miről beszélünk – szögezte le a kutató.
Mint mondta, a nádpusztulás egy természetes folyamat a növények életében, amibe persze az ember is jól besegít, viszont az irtás, az több külső, elsődlegesen emberi tényezőhöz köthető. Ilyen például az építkezések számának növekedése a Balaton partján vagy az újabb kikötők, stégek létrehozása. Ebben az esetben sokszor kerül sor a nád gyérítésére, irtására, a nádas feldarabolására. Ez semmilyen esetben nem nevezhető természetes folyamatnak.
Ahogy a szakember mondja, az érintett területeket ezért nagyon nehéz beazonosítani, mert alapvetően a kivitelezők, beruházók pusztuló nádasoknak nevezik ezeket a területeket, és csak „javítás” jelleggel vágják ki, illetve aratják le az itt található nádasokat. Hozzátette, sajnálatos módon a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a nádasok aztán sorra kipusztulnak
Nagyjából 12 négyzetkilométer nádasa van a Balatonnak, ahhoz képest ezek a nádirtások elenyészőek. Viszont ne feledjük el, hogy ez csak az egyik része a történetnek. A másik része az, hogy minden négyzetméternyi természetes partvonal az kincs és érték, mert a Balatonnak nagyjából csak az egyharmada természetközeli partvonal, kétharmada pedig be van kövezve, ember által lakott. Tehát, ha a természetesből akár egy négyzetmétert is ellopunk, akkor a természetet, illetve saját magunkat lopjuk meg. Példaként azt szoktam mondani, hogy senki se szeretné ha a lakásában valaki egyszercsak felállítana egy 1 cm2-es beton oszlopot és azzal védené magát hogy „de hiszen az a lakásának a 0,0001%-a”. Akkor miért engedjük ezt meg a Balatonnal. Sajnos sokan ezt nem veszik figyelembe. – hangsúlyozta a szakember.
Hozzátette, tágabb értelemben nézve a nádasok állapotát, azt lehet mondani, hogy a múlt év előtti stabil vízszint a nád állapotának romlásával járt. De az elmúlt év alacsonyabb vízszintje ezt valószínűleg megváltoztatja, javítja.
Nem tudom, meddig fog tartani ez a pozitív változás, úgy gondolom 1-2 évig talán javulást fog eredményezni. Reményeim szerint a társadalom, és általuk a vízügyi hatóságok és a politikusok belátják, hogy egy természetes tónak szüksége van a vízszintingadozásra, és automatikusan engedélyezni kell egy éves nagyobb vízszintingadozást a Balatonban, ami a nád hosszútávú meglétét biztosítja – emelte ki a kutató.
Mi a helyzet a természetvédelmi terültetekkel?
Kevesen tudják azt is, hogy a Balaton területének nagy része természetvédelmi terület. Ennek mentén arról is beszélgettünk a szakemberrel, hogyan hatottak az egyes környezetvédelmi változások ezekre a területekre és élővilágukra.
Ahogy Tóth Viktor mondta, mivel a Balatonnál nagyon kevés a természetközeli partterület, éppen ezért azokat, amik vannak, fokozottan kellene védeni. Ezeket a területeket növelni kellene. De ez sajnos nem fog megvalósulni.
Kitért persze arra is, hogy az említett környezeti változások nagyban befolyásolják az itt élő fajok összetételét, számát, életminőségének alakulását is. Mind hatással vannak és lesznek a biodiverzitásra. Mint mondta, a Balaton egy közel 600 négyzetkilométernyi víz-ökoszisztéma. Iszonyatosan nagy és összetett, és pont emiatt az összetettség miatt kellene minden egyes négyzetméterét védeni.
Mit érdemes tudni a sokat emlegetett algásodásról?
Nagyon fontos tudni, hogy ehhez kapcsolódik törvényi szabályozás. Ennek mentén döntenek a hatóságok arról, mikor lehet, illetve mikor nem lehet fürdeni a Balatonban, illetve további vizeinkben. Ez azért van ennyire határozottan lefektetve, mert vannak olyan algafajok, melyek képesek emberre is veszélyes toxinokat termelni. Nem tudjuk, mikor és miért teszik ezt az algák, de megteszik, és ezek akár súlyos tüneteket vagy „egyszerű” allergiás reakciókat is okozhatnak. Ezáltal az emberre komoly veszélyt jelenthetnek. Éppen ezért algavirágzás során kerüljük a fürdést! – hívta fel a figyelmet Tóth Viktor.
Mit gondol a Balaton helyzetéről a vízügy?
Hogy szélesebb képet kapjunk a Balaton helyzetéről, megkerestük a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságot is. A vízállással kapcsolatban elmondták, hogy a Balaton vízszintje 2022. évben mindvégig a szabályozási szint alatt maradt. Az év 98 cm-es vízszinttel indult és 81 cm-rel zárult. 2022-ben a sokéves átlaghoz képest 200 mm-el kevesebb csapadék hullott a Balatonra, ami a vízszintjében is meglátszik.
Jég nem volt jellemző a tavon, egyedül január 13. és február 02. között volt jég megfigyelhető, összefüggő jégtakaró nem alakult ki. 2022. évben vízeresztés nem történt a Balatonból.
A vízminőség kapcsán a következőket tudtuk meg a szakemberektől: a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az évszaktól függő rendszerességgel (a hideg időszakban ritkábban, nyáron gyakrabban) végez vízminőségi vizsgálatokat a Balaton négy medencéjében, valamint a Zala torkolatánál. Ezen felül folyamatos a befolyó patakok vízminőségének vizsgálata. A négy medencében középen található mérőállomások tavasztól őszig megszakítás nélkül üzemelnek, ahonnan azonnali adatok érkeznek a nap 24 órájában. A rendszeres vizsgálatok mellett a Vízügyi Igazgatóság eseti jelleggel ellenőrizi a parti területek vízminőségi problémáit is.
Mit lehet tudni a mostani vízszint-szabályozásról?
A vízügy szakemberei elmondták, a Balaton vízkészletének pótlására, vagy annak szinten tartására nincs mesterségesen kiépített lehetőség. A tó vízállását csak a természetes hozzáfolyások (Zala és számos kisebb állandó, vagy időszakos vízfolyás) és a vízfelületre hulló csapadék tudja emelni. A Balaton vízszintszabályozása az érvényes környezetvédelmi és hatályos vízjogi üzemeltetési engedély alapján, az abban meghatározott szabályozási kritériumoknak megfelelően történik.
A klímaváltozás káros hatásait kiküszöbölendő, a Balaton esetében mind nagyobb a jelentősége a többletvíz-tározásnak. Így védhetők ki az aszályos időszakok következtében fellépő, nemkívánatos alacsony vízállások. A Balaton vízállásának szabályozására egyetlen lehetőség adódik: a siófoki vízszint-szabályozó zsilip, mely zárt állapotban megakadályozza a víz lefolyását a Sió-csatornán, nyitásával pedig a szabályozási vonal feletti többletvizek leeresztését biztosítja, hogy hosszabb csapadékos időszak esetén se keletkezzenek károk a partmenti területeken.”
És a nádasok fontosságáról még néhány gondolat:
A friss tudományos értékelések szerint a klímaváltozás és az egyre intenzívebb emberi használat az utóbbi időben megzavarta a tó ökoszisztémájának a stabilitását veszélyeztetve a tó vízminőségét és élővilágát, és ez a biológiai sokféleség balatoni raktárainak, a nádasoknak a sorsát is befolyásolja; aggasztóak a tóparti nádasok területét és a nádasok minőségét komolyan veszélyeztető emberi beavatkozások; a Balaton legfőbb értékét a környezeti ártalmaktól óvott, jelenlegi természeti állapotát tartó tó üdülési célú használata jelenti, és ha a jövőben szeretnénk megőrizni a Balaton jó ökológiai állapotát, akkor éppolyan nagy szerepe lesz annak, hogy a tó élővilágának gazdagsága ne csökkenjen, mint a víz jó minőségének.
A biodiverzitás növeléséhez minden egyes nádszál hozzájárul, ugyanis mikrobióták ezrei, komplett társulások kapcsolódnak az élő és elhalt növények föld feletti és föld alatti részeihez.
2000 óta nyolc alkalommal lett a tó természetes készlet-változása negatív, vagyis a párolgás a tó felületéről meghaladta a csapadékok és a tóhoz történő hozzáfolyások összegét, ami intő jel a tó sérülékenységét tekintve.
A kulcsfontosságú, klimatikus paramétereket a szakemberek nem tudják befolyásolni, a vízpótlásra egyenlőre nincs lehetőség, a vízszint-szabályozással az árvízi jelenségek és a nyári párolgási veszteségek hatásainak mérséklésére van mód.
A természetes növényzet további fenntartása az egész ökoszisztémának előnyös. Kiemeljük az ép és a pusztuló nádasok ökológiai fontosságát, és gátat szeretnénk szabni a nádasok további romlásának.
A Balaton sérülékenységét tovább fokozza a parti zónának az utóbbi évtizedben felgyorsult beépítése és a parti növényzet átalakítása, és különösen a nádasok felszabdalása illegális bevágásokkal, bejárókkal. Az összesen 80 kilométer hosszúságú parti nádban átlagosan minden 45 méterre jut egy-egy ilyen komolyabb természetkárosító, az ott lévő élővilágot zavaró és átalakító önkényes, és legtöbbször csak egy néhány embert kiszolgáló változtatás.
Kormányzati intézkedéseket javaslunk a Balaton érdekében. („Balaton nádasai” című tudományos ülés, likebalaton.hu)
(SzK)
