Hogy hol állott a budaörsiek egykori iskolája, ma már nem bizonyítható, de valószínűleg a mai Esze Tamás utcai iskola helyén.” – olvashatjuk Hauser József Budaörsi Krónikájában. Ugyanott megtudhatjuk, hogy a későbbiekben több átépítést, bővítést megélt épületet 1788-ban emelték és majd száz évig helyet adott az egykori község valamennyi tanulójának. Akkoriban az igazgató és családja számára az iskolaépületben alakítottak ki lakást. 1833-ban emeletet húztak a fél évszázados falakra. Azóta több bővítésen, átalakításon esett át.
A kezdetektől egészen az 1920-as évekig, a villanyvilágítás bevezetéséig, petróleumlámpa fénye várta a téli, szürke reggeleken érkező nagykendős, kucsmás nebulókat. Palatáblát, palavesszőt használtak még a gyerekek a 20. század fordulóján, ők már nem élték meg az interaktív tábla megjelenését. Vaskályha állt a sarokban, amibe a pedellus hajnalban befűtött és időnként olajjal kenték fel a padlót. Mai szemmel valóságos tanítói bravúr volt megtanítani a betűvetésre a nagy létszámú gyereksereget, másféle feladatot adni az egy teremben lévő, de különböző korosztályoknak.
1934-ben Weber Mihály tanár, okleveles közgazda magán polgári iskolát nyitott.
A volt Fiúiskolában a 2011-es tanévtől a Szent Benedek Technikum, Szakképző- és Középiskola, Alapfokú Művészeti Iskola várja a diákjait.
1884-től különvált a fiú- és a lányiskola. A lányokat azontúl a Irgalmas Nővérek tanították és nevelték a Zichy-kastélyban kialakított intézményben. 1905-ben az egyházközség a növekvő gyermeklétszám miatti zsúfoltság enyhítésére a tantermek számát néggyel megduplázta.
A Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek Dr. Krammer István hívására érkeztek Budaörsre 1884-ben és vették át a község a Korona Uradalomtól vásárolt, leányiskolává alakított épületének gondozását. A rend tantermeket és zárdát alakított ki, első főnökük Halik Paula lett, aki egyben az új leányiskola igazgatója is volt. Később óvodát is nyitottak.
Jeles alkalmakkor szívesen fényképezkedtek a szülők, gyerekek a zárdánál lévő grottánál.
A Fiúiskola igazgatója akkoriban Clementis László volt. Őt követte id. Szakály Mátyás.
Az 1946-os év sorsdöntő változást hozott. Ekkor kitelepítették a magyarországi németeket, az iskolák elnéptelenedtek. 1948-ban a felekezeti iskolákat államosították. A fiúiskola tanárai így is vállalták a tanítást, a lányiskola tantestülete azonban nem, így az apácákat elbocsátották.
Új időszámítás következett Budaörs pedagógiai életében.
1948-ban az egyházi fenntartású iskolát államosították, a tantestület vállalta az állami intézményben való oktatást és Weber Mihály az igazgatását. 1957-ben, a koedukáció bevezetésével a Fiúiskolából 1.sz Általános Iskola lett. 1954-1981-ig Bandur Aladár volt az igazgatója, 1981-1995-ig Koroknai Jenőné, majd egy évig Badacsonyi Gáborné, 1996-2001-ig Szívós Ágota, őt követte 2011-ig Dölles Erzsébet. 1961-ben megépült a Rózsa utcai iskola, így a régi épületbe, népszerű nevén az „Eszébe” az alsó tagozatosok, a Rózsa utcába a felsősök jártak. Mígnem 2010 januárjában egy épületben, a Hársfa utcai 24 tantermes iskolában kezdődött meg az oktatás.
Forrás: Hauser József:Budaörsi krónika
Filipszky-Grósz: Budaörsi lexikon
s.k.
