Egy ház a Templom téren

2019-02-16 | Helytörténet
Azok számára, akik a 70-es években költöztek Budaörsre, megszokott látvány a gyógyszertár melletti „zöld ház”. E ház történetérõl Fehérné Klára mesélt, aki részt vett az alapozástól a beköltözésig, ma ismét a ház lakója és közös képviselõje. Éppen a ház adminisztrációjával foglalkozott, amikor felkerestem.

-Mi volt a ház helyén?

A Frank-ház, ahol ma a patika található, és az Ébner-ház között egy üres telek volt, a református egyház tulajdonában. Egy harangláb állt rajta. Ha jól emlékszem, akkor Virág Béla volt a lelkész. Nagyon másképp nézett ki akkor a Templom tér. Az úttest macskaköves, nyáron poros, télen sáros. Járda? Az nem volt.

-Mikor volt az elsõ”kapavágás”?

1964-ben, és egy évre rá már be is költözhettünk.  A miénk volt az elsõ társasház Budaörsön. Lehetett jelentkezni.  A nevem szerepel az alapító okiraton.

-Hogyan zajlott az építkezés?

A szakmai rész a kõmûves mester feladata volt.  Téglából épült, és jó ütemben haladt az építkezés. Lehetett választani a kilenc lakás közül, sõt egyéni kéréseket is figyelembe vettek. A középsõ lakások kisebbek és az udvarra néznek. Minden lakónak van ugyanolyan méretû pincéje. Az alsó szinten van három garázs, késõbb az osztatlan közös tulajdonú udvaron épült még öt.

-Ez volt számotokra az elsõ saját otthon. Hogyan vettétek birtokba?

-Valóban. Csupa fiatal házaspár költözött be, 10-12 gyerekkel. Elõször bútorokat vettünk. Kislányunk még jó ideig az ágynemûtartóban aludt, mire gyerekágyra is jutott pénz.

-Laknak még itt a régi tulajdonosok közül?

-Öten még itt vagyunk! És élünk!

-Közben elköltöztél, és három évtized múlva visszajöttél.

-Igen. 30 évig a Rózsa utcában laktam. Az élet úgy hozta, hogy újból itt vettem egy lakást.  Aztán rögtön megválasztottak közös képviselõnek.  Én meg szívesen elfogadtam, mert attól tartottam, hogy nem tudok mit kezdeni a felszabadult idõmmel. Ugyanis nyugdíjas lettem, és kertben sem kellett már tevékenykednem. Így hát belevetettem magam a feladatokba. Néhány változást felsorolok, ami azóta megtörtént: legelõször is a tetõt cseréltettem ki,mert beázott. Tudni kell, hogy a ház ugyan nem védett, viszont az egész Templom tér helyi védettség alatt áll. Ezért az új tetõre a pala helyett csak cserepet engedélyezett az Építési Iroda. Következett a nyílászárók cseréje, a külsõ hõszigetelés. Ez utóbbira az Önkormányzatnál kaptunk pályázati pénzt. Az évek során komfortosabb lett a ház, bevezették a gázt. Addig hõtárolós –és cserépkályhák adták a meleget. A csúf, vasból készült bejárati ajtót lecseréltettem esztétikusra, a csengõt beléptetõs kaputelefonra. A régi házból elhoztam néhány képet, azt kitettem a lépcsõházba, így sokkal barátságosabb lett. Lim-lomot nem engedek a lépcsõházban tárolni. Tûzrendészetileg tilos is. Ünnepek alkalmával mindenki dekorál, díszíti a bejárati ajtaját.

-Vannak újabb terveid?

-Szeretném a kukatárolót és a hátsó vaskaput felújítani. Erre van is lehetõség a ház pénzébõl, mert nincs semmiféle tartozásunk. Azért egy kis támogatás felgyorsítaná a terveink megvalósítását. Életkorban bizony már éltesebbek vagyunk, de a szép érzékünk nem öregedett ezzel egyenes arányban.

s.k.

Megosztás