Magyarországon a 0-18 éves korcsoportban meglehetõsen nagy kockázata van a baleseti sérüléseknek. Évente fél millió kezelést igénylõ sérülés történik, amelyek hatékony kezeléséhez a jelenleginél jóval fejlettebb ellátási feltételrendszerre van szükség. A gyermekek sürgõsségi ellátásának komoly hiányosságaira néhány héttel ezelõtt egy konkrét eset is felhívta a figyelmet: április végén egy bot felsértette egy kiránduló kisfiú szemét, mentõt hívtak, de a mentõt órákig utaztatták, amíg végre ellátták a kisfiút.
Azóta több részletet megtudtunk a fent említett projektrõl, aminek elsõ lépése, hogy a kormány hét centrumba szervezi a gyermekek sürgõsségi és baleseti ellátását. Az álalakulás már megkezdõdött. A mintegy 14 milliárdos projekt célja az, hogy a lehetõségekhez képest a legrövidebb idõ alatt, kilencven percen belül hozzájussanak a beteg gyerekek a legkorszerûbb ellátáshoz. Mindez az Állami Egészségügyi Ellátó Központ konzorcium vezetésével a Heim Pál Egyetemi Klinika, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a gyõri Petz Aladár Megyei Kórház és Oktató Kórház, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Központi Kórház és Egészségügyi Oktató Kórház részvételével, az Európai Unió támogatásával 2020-ra valósul meg. Ekkorra áll fel a gyermektraumatológiai és a gyermeksürgõsségi ellátás országos rendszere és a III. progresszívitás szintû országos központ, valamint a térségi alközpontok. Emellet fejlesztik az infrastruktúrát, meghatározzák a sérülések kezelését és a mûtétek típusait, valamint azt, hogy milyen esetben, melyik intézetnek mi a feladata. Minden a mentõszolgálattal összehangoltan mûködik majd a betegirányítás gyorsasága érdekében. Így lesz elérhetõ, hogy az ország bármelyik pontjáról 90 percen belül hozzájuthat a sérült gyermek az állapotának megfelelõ lehetõ legjobb kezeléshez.
Hatékonyabbá válhat
Dr. Velkey György, a Bethesda Kórház fõigazgatója, gyermekgyógyász, gyermek-anaszteziológiai és intenzívterépiás szakorvos, egészségügyi szakmenedzser és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke nemrég azt mondta egy interjúban, hogy mindig lesznek olyan esetek, amiket nem lehet azonnal megoldani. Évek óta tart már a gyermeksebészek, gyermektraumatológiák, valamint a gyermek- és felnõtt ellátásokban dolgozók kezdeményezésére az a szakmai munka, amelynek nyomán hatékonyabbá, szervezettebbé válhat a gyermekek baleseti ellátása. Az átszervezés célja, hogy olyan hálózat jöjjön létre több fõvárosi, valamint az öt vidéki centrum kialakításával, ahol egy helyen lesz elérhetõ valamennyi szükséges orvosi ellátását a legsúlyosabb sérülések kezelésére.
-Az Országos Gyermekbaleseti Központ, a Heim Pál Kórház tud a leginkább felkészülni a speciális esetek ellátására, ez lesz a csúcsintézmény. Ám nyilván õk sem tudnak mindent megoldani, így lesz olyan szakmai feladat, ami a mi kórházunkra, a Bethesda Kórházra hárul, – mondta Velkey György, majd hozzátette, hogy még vannak bizonytalan pontok a tervben.
Szakorvosi képzés
A program hozadékaként a jövõben gyermeksürgõsségi és gyermekbaleseti szakorvos képzés is indul. Eddig taumatológusokkal, sebészekkel és gyermekorvosokkal oldották meg a kicsik ellátását, ezután lesznek a feladatokra speciális képzésû szakemberek. A fõigazgató hangsúlyozta, hogy nem csak az orvosok felelõsek abban, hogy miként csökkenjen a várakozási idõ, a szülõknek is át kell gondolniuk, hogy valóban muszáj-e azonnal a sürgõsségi ügyeletre vinni a gyermekeket? Mint mondta, egy átlagos napon a Bethesda Kórház sürgõsségi ambulanciájára 100-150 gyerek érkezik, ezekbõl 10-15 szorul kórházi felvételre és 30-40 gyerek sürgõsségi ellátása indokolt. A sürgõsségin várakozó gyerekeknek legalább a fele nem szorul a sürgõsségi ellátásra. Sok gyerek érkezik hõemelkedéssel, régóta húzódó lábfájással vagy a pár nappal korábban szerzett kisebb sérülések miatt jöttek, mert a szülõk úgy gondolták, hogy jobb, ha megmutatják az orvosnak.
Mikor kell mindig a sürgõsségire rohanni…
-Sajnos nincs kapacitásunk arra, hogy minden embernek elmagyarázzuk, hogy banális, akut esetekben érdemesebb a háziorvoshoz vagy szakrendelõbe menni, mert itt a kórházban gyakran elõfordul, hogy az osztályokon kezelt súlyos betegek mellõl kell elhívni valakit – magyarázta a fõigazgató. Példaként megemlítette, hogy a csecsemõkoron túljutott gyerekekkel sem kell azonnal a sürgõsségire rohanni akkor, ha nincs más, jelentõsebb tünet – kiszáradás, elesettség – , mint a láz, a hányás vagy a köhögés. Viszont azonnal sietni kell a sürgõsségire vérzõ sérüléssel, deformálódott végtaggal, koponyasérüléssel, eszméletzavarral, fokozatos hasfájással, mérgezéssel és a lázas és bágyadt csecsemõvel.
A továbbiakban rövid tájékoztatást adunk arról, hogy milyen tünettel, hová vigyék a szülõk beteg gyermekeiket?
A gyermekügyeleti ellátások gyors megtalálásában segíti a szülõket a gyermeksos.hu címmel indított honlap, ami hasznos információkkal is szolgál az ügyeletre érkezésig. A gyermeksos.hu xx honlap még nem országos rendszer, egyelõre csak Budapesten és a Pest megyei településeken mûködik, így szükség esetén ezt már a budaörsi szülõk is használhatják. Az ügyelet rendje megtalálható a honlap oldalain, tematikus bontásban a különféle szakellátások is a hozzájuk tartozó rövid információkkal. A szülõknek a keresõbe kell beírniuk a budapesti kerület vagy a Pest megyei település nevét, ahol laknak, a rendszer pedig megmutatja, hogy melyik egészségügyi intézethez fordulhatnak baj esetén.
Milyen problémával menjünk a sebészetre?
Ha hasfájást, sérvet, vesegörcsöt, lenyelt idegen testet, a here fájdalmas duzzanatát érzékelik, akkor azonnal.
Mire figyeljünk influenzás idõszakban?
Leginkább az öt év alatti gyermekekre kell nagyon odafigyelni, mert az influenza bármit okozhat, a gyerekek egyharmadánál szövõdményeket, középfülgyulladást, tüdõgyulladást okozhat. Láz nélkül is jelentkezhet az influenza, elõfordul, hogy csak a hányás és náthás tünetcsoport jelentkezik. Az asztmás, szívbeteg, görcsre hajlamos vagy cisztás fibrózisos gyerekek esetében az alapbetegséget az influenza súlyosbíthatja.
Mikor van szüksége a gyerekeknek orvosi segítségre?
Ha nem akar enni vagy inni; ha megváltozik a lélegzése, kapkodóvá, nehézkessé válik; a sötét sárga a vizelete vagy órák óta nem pisil (ez kiszáradásra utal); ha síróssá válik vagy a sírása visító jellegû; ha kékes színû vagy nyirkos lesz a bõre; ha átmeneti javulás után visszatér a magas láz, a köhögés; ha kiütések vagy egyéb foltok jelennek meg a bõrén; ha a kicsi úgy sír, hogy nincsenek könnyei.
Tudományos ülés a gyermeksürgõsségi ellátás programjáról
Bíztató, jó hír az is, ami nemrég a tudomásunkra jutott: a Szent Márton Gyermekmentõ Szolgálat Közhasznú Alapítvány ez év októberében három napos Gyermeksürgõsségi Továbbképzõ Napot és Kongresszust rendez. Erre a kifejezetten gyakorlatorientált tudományos ülésre az ellátás minden szereplõjét – azaz nem csak a professzionális gyermeksürgõsségi szakembereket – várják, hanem mindazokat, akik csak „alkalomszerûen” találkoznak súlyos állapotú gyermekekkel – úgy mint a mentõorvosokat, háziorvosokat, a felnõtt sürgõsségi ellátásban dolgozó szakemberekat, de mindemellett várják az ápolókat, mentõápolókat, asszisztenseket is. A kitûzött cél: Tanuljunk, fejlõdjünk, vitázzunk, tegyük együtt jobbá Magyarország gyermeksürgõsségi ellátását!
Bízunk abban, hogy a kongresszuson elhangzottak komoly segítséget jelenthetnek a döntéshozó szakemberek számára, megfontolják, figyelembe veszik majd mindazokat az ötleteket, javaslatokat, amelyeket azok fogalmazták meg, akik tapasztalattal rendelkeznek és a lehetõ legközelebb állnak a gyermeksürgõsségi és gyermekbaleseti ellátás napi gyakorlatához.
R. V. összeállítása
