Budaörs, a jövõkép nélküli város?

2019-01-27 | Közélet | Látogató: 1
Néhány napja Csenger-Zalán Zsolt országgyûlési képviselõnk, a Fidesz helyi választókerületének elnöke volt a Budaörsi Városi Televízió vendége. A beszélgetés a BVTV-n  meghallgatható, de ezúttal a szöveges változatot is közreadjuk.

Amikor legutóbb itt járt decemberben, akkor volt az a hír, hogy ön kezdeményezte a Fidesz átszervezését. Akkor megszüntették, felfüggesztették a tagok tagsági jogait.  Mi történt azóta?

Egészen pontosan elõbb csak a helyi szervezet feloszlatását kezdeményeztem,  amikor tavaly beszélgettünk, még csak a tagság felfüggesztése történt meg, de a feloszlatással megszûnt a szervezet. Most az újjászervezés idõszakát  éljük. Bárki jelentkezhet újra és újakra is számítunk. Az országos választmány fogja majd eldönteni, hogy kik legyenek az újjáalakuló szervezet tagjai. Akik a régiek közül maradnak, azoknak a tagsági viszonya folyamatosnak számít. Úgy látom, hogy február közepére ez befejezõdik, és az EU-s  választási kampányba már egy megújult, ütõképes, friss budaörsi Fidesz szervezettel vágunk bele. Fontos év áll elõttünk, hiszen az EU-s választást követi majd az önkormányzati választás. Én nagyon bizakodó és optimista vagyok.   

Mire volt jó ez az egész?

 Most mondtam el. Az mindenki elõtt világos volt, hogy a Fidesz helyi szervezetén belül olyan megosztottság alakult ki az elmúlt idõszakban,  ami megbénította a csoport hatékony mûködését. Belsõ ügyeikkel voltak elfoglalva ahelyett, hogy a város és az ország ügyeivel foglalkoztak volna. Ezen kellett változtatnunk és ez most megtörténik.

Az  alapszervezet feloszlatása és az újjászervezés ezek szerint azt jelenti, hogy azok közül, akik ismét jelentkeznek, önök döntik el, hogy kit vesznek fel. Eddig volt X számú a tagság, akkor meglehet, hogy most X mínusz Y számra csökken a létszám. De akkor õk akkor már egyfelé húznak…

A dolog hihetetlenül egyszerû, hiszen mérhetõ, hogy kik azok, akik valóban  dolgoztak és részt vettek a helyi Fidesz életében, mint ahogy az is világos, hogy kik voltak a „vatta- emberek”, akik csak szavazni jártak oda és emellett különbözõ klikkek mentén politizáltak. Ezt a szót idézõjelbe teszem, mert itt inkább csak belsõ „politizálás” ment.

Tehát februárban várhatóan meglesz az új alapszervezet. Akkor már ki lehet  találni, hogy ki lesz a helyi szervezet polgármester-jelöltje, kik lesznek a képviselõ-jelöltek. Azt is megtudjuk, hogy mit akar a Fidesz egyáltalán Budaörsön?

Nagyon egyszerû: a Fidesz Budaörsön szeretné megnyerni a választásokat. Talán ezzel nem árultam el nagy újdonságot. Úgy vélem, jó eséllyel fogunk nekivágni a helyi választásoknak az új csapattal. A Fidesz a nyár folyamán megnevezi minden választókerületében  a polgármester- és képviselõ-jelölteket, így lesz Budaörsön is. Komoly elképzeléseink vannak, komoly jelöltek várhatók, én nagyon bizakodó és optimista vagyok.

Tehát akkor nem csak az lesz a programjuk, hogy váltsuk le Wittinghoff Tamást és csapatát, hanem mondanak alternatívát, és azt is elmondják, hogy mit csinálnának másként?  

Miután Budaörs város koncepciótlanul van vezetve – nem csak most, hanem már évtizedek óta -, ezért az elsõdleges célunk nyilván az, hogy ezen változtassunk. A koncepciótlanságra számos példát tudnék mondani és majd mondok is. A legnagyobb gondot itt ott látom, hogy a polgármester úr sokkal többet foglalkozik az országos ügyekkel, mint Budaörssel. A múltkor beszéltünk ehelyütt a szolidaritási adóról.  Az elmúlt héten itt volt önöknél a polgármester úr, a téma akkor is napirendre került, és õ jelezte, hogy a városvezetés Strassburgig is elmegy ebben az ügyben. A polgármester úr a demokrácia nagy barátjának nevezi magát, de sajnálatos módon azt elfelejtette mondani : ahhoz, hogy Strassburgig eljussanak, elõbb ki kell meríteni minden lehetséges jogorvoslati fórumot itt Magyarországon.

Elmondta, hogy elsõ fokon nyertek, de másodfokon a Kúria másként döntött. Azt viszont érdekes módon elfelejtette hozzátenni, hogy korábban már az Alkotmánybíróságot  is megjárta ez a dolog, és az Alkotmánybíróság teljes mértékben elmeszelte azt az álláspontot, amelyet polgármester úr a magáénak vall. Ha megengedi, idézek egy különösen fontos mondatot az indoklásból, ami az ítéletben szerepelt. Túl azon, hogy az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött a kereset elutasításáról,  a bírák még hozzá tették a következõ kijelentést: „Maga a Charta (az a bizonyos Charta, amire mindig hivatkozik a polgármester úr is) kétséget kizáróan elkötelezett a horizontális közpénzügyi kiegyenlítõdés  mûködése iránt. A nemzetgazdasági miniszter véleményében említett, az önkormányzati alrendszerben tapasztalható nagyfokú  jövedelmi egyenlõtlenség kiegyenlítése épp ezért nem csupán nem ellenséges a Charta célkitûzéseivel, hanem azokkal kifejezetten összhangban áll.” Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezek után Strassburgban vajon mire fogja alapozni  Budaörs a keresetét.

Azzal együtt, hogy én mindig felajánlottam, hogy amennyiben méltánytalanul soknak érzi a megállapított összeget polgármester úr, akkor árulja el, mennyibe került a korábbi években Budaörsnek az iskolák fenntartása és mûködtetése. Mert ha õ megmondaná nekem az összeget, akkor talán tudnánk ebben a témában elõbbre lépni, talán lehetne valamiféle kompromisszumot találni. Hozzáteszem, az a vád, hogy ezzel a hozzájárulással a kormányzat a Fidesszel ellentétes világnézeti alapon álló polgármestert bünteti, nem igaz.

Hiszen Budaörs környezõ településeit: Törökbálintot, Biatorbágyat és Pilisszentivánt ugyanúgy terheli a kormány, õk is befizetik a rájuk kirótt szolidaritási hozzájárulást, holott ott Fideszes, Fidesz-közeli, vagy független polgármesterek vannak! Ez az országban mindenütt így van. Én inkább azt gondolom, hogy alapvetõen egy világnézeti különbségrõl van szó, hiszen a nemzeti kormányzat nemzetben gondolkodik, a liberális meg általában az egyénben, a szolidaritásnak a hírét sem ismerik. Ez a különbség.

Az Alkotmánybíróságnak nincs olyan tagja, aki ne lett volna egykor fideszes országgyûlési képviselõ, vagy valami más módon ne kötõdne a Fideszhez. Tehát a döntés a Fidesz véleménye, és nem egy teljesen független bíróságé.

Most ön egy nagyon sommás megállapítást tett, megkérdõjelezi az Alkotmánybíróság legitimitását…

Nem csak én, nagyon sokan teszik ezt az országban.

Lehet, hogy nagyon sokan teszik, de õk is az alkotmányosságot és a demokráciát kérdõjelezik meg. A demokrácia alapja a választás és ebben az országban, mint tudjuk, harmadszor kapott a Fidesz kétharmados felhatalmazást. Ha ezt valaki félreteszi, lerúgja, az a demokrácia alapjait kérdõjelezi meg! Nagyon kevés olyan ország van Európában, amely mögött ilyen nagy arányú többség, ilyen nagy arányú felhatalmazás áll. Mondhatnánk persze, hogy a Fidesz csak 49,5 százalékot kapott a választáson, de ha nálunk is az angol választási rendszer mûködne, akkor csaknem a 100 százalékhoz lenne közel a legutóbbi választási eredmény!

De ha a demokráciát nézzük – és ezt is említette a polgármester a múlt héten -, abba beletartozik egyebek közt az érdekegyeztetés is. A Fidesz helyi frakcióvezetõje mindig kifogásolja, hogy a költségvetés készítésébe nem vonják be az õ frakciójukat, hogy nem ismerik a számokat. De hát országosan ugyanez történik! A parlament ellenzéki képviselõi egyéni indítványokat nyújtanak be, de nem történik meg a háttéregyeztetés, majd  két hét múlva már el is fogadják.  Ezt válaszolta a polgármester arra, hogy miért nincsenek koncepcióik. Azt mondta, hogy vannak koncepciók, de miután napról napra változik az élet, igazából nincs értelme tervezni, mert úgy sem tudjuk, hogy mi lesz majd holnap…

Azt, hogy a polgármester úr nem tudja, hogy mi lesz, azt jól látjuk és érezzük. Polgármester úr a közlekedés kapcsán is mondott néhány dolgot. Elmondta, hogy az autópályán dugók vannak, tehát kötött pályák kellenek. Azt, hogy az autópályán dugók lesznek, arról komoly vitáim voltak vele korábban, mint ahogy az autópálya-díj kapcsán is. Õ úgy látta, az volt a jövõképe, hogy senki nem fogja az autópályát használni, mindenki elkerüli majd. Nem ez történt. Nem látta elõre azt sem, hogy mi fog történi a megyei matrica bevezetésével. De tovább megyek. Volt már Budaörsön egy szerviz-útnak nevezett elkerülõ út. Polgármester úr arról beszélt, hogy húsz éve próbálkozik azzal, hogy ezt az utat bevonják a mindennapi közlekedésbe, de sajnos a szomszéd 11.kerülettel, meg  a fõvárossal nehézkes az egyeztetés.

Ebben én egyébként mindig nyitott voltam, és most újra felajánlom, hogy ha csak ilyen egyeztetési probléma merül fel, ha ez az akadály, akkor segítek. De hozzá kell tennem, ez nem mai probléma, ez már húsz éve húzódó, súlyos megoldatlan ügy… És úgy emlékszem, hogy akkortájt Demszky Gábornak hívták a fõváros polgármesterét és Molnár Gyulának a 11. kerületi polgármestert, méghozzá sok éven át, mégsem sikerült megegyezniük, és talán Keller László sem segített. Elfogadhatatlan, hogy húsz éve képtelen megoldani a városvezetés azt a problémát, hogy csak egyetlen út van, ami átvezet a városon.

De ezen kívül még egy csomó más dologra is el tudnám mondani, hogy mi minden van még, amit a polgármester úr a jövõbe látó képessége vagy a vízió hiánya miatt nem tud megoldani… De mondok még egy más témát is a közlekedésrõl. Hallottunk itt elõvárosi vasútról, arról, hogy a Tópartnál meg kéne azt építeni. 2006-ban, a választási kampányban ez már elhangzott. Én azt mondtam, hogy az elõvárosi vasutat, vagy akár az M2-es metrót a Tópartig kéne kihozni. Õ azt mondta rá, hogy hülyeség: inkább az M4-es metrót kellene kihozni a Virágpiacig. Képzeljük el, ha ma a Virágpiacig jönne ki az M4-es metró! Mi lenne akkor Budaörssel? Koncepciótlanság volt, vagdalkozás volt. Mert akkor éppen politikailag, pontosabban nagypolitikailag az M4-es metró volt az adu ász…

Ha a koncepcióról beszélünk, akkor valljuk be, évtizedek óta van más koncepció is, például az, hogy megépül az MO-ás körgyûrû. Talán épp a múlt nyáron jelentette be a kormány, hogy megkezdõdött a körgyûrû folytatásának tervezése, de néhány hónappal késõbb már le is vették a napirendrõl…

Ezt ön rosszul tudja.

Tehát elméletileg épül?

Nem elméletben, hanem gyakorlatban folyik a körgyûrû hiányzó északi szakaszainak a tervezése. Ezt épp a múlt szerdai kormányülésen erõsítették meg. Ki lett választva az, aki a koncepciót, az egyik szakasz nyomvonal-variációját  megtervezi. Ez nyárra lesz kész, akkor jön a lakossági egyeztetés, majd az új, végleges nyomvonal alapján kezdõdhet az építkezés.  Kétségtelen tény, hogy egy korábbi nyomvonal be volt jelölve az országos rendezési tervben, de nagy valószínûséggel nem az a nyomvonal  valósul meg, és onnan már kivették. Ha az újnak a kiválasztása meglesz, bekerülhet a rendezési tervbe és megy tovább a projekt. Az MO-ra égetõ szükség van. MO-ás nélkül Budapest meghal.

Hány év múlva kezdõdhet el ez az építkezés?

Elõbb az MO-ás északi szakasza épül, ha jól tudom, akkor ez várhatóan 2022-re készül el, majd az azt következõ ciklusban épülhet meg a még hiányzó szakasz. Ez várhatóan 2026-ra készülhet el, hiszen ez egy nagyon nehéz nyomvonal, több hosszú alagutat kell fúrni, ráadásul még sok egyéb megoldatlan kérdés lóg a levegõben. Komoly elõkészítési munkára lesz szükség, hiszen természetvédelmi területek is vannak és a lakosság érdekeit is méltányolni kell, de az biztos, hogy meg fog épülni. Az is tény, hogy nagyon sokáig lebegtették ezt a témát a korábbi kormányzatok, hogy kell-e egyáltalán, vagy nem kell. Most látjuk  hezitálásnak a káros következményeit. Az agglomerációs települések számára, így Budaörs számára is létkérdés, hogy ez a projekt megvalósuljon.

Sokba fog kerülni, az biztos. De egy másik kérdés is adódik a közlekedéssel kapcsolatban. Amikor átadták a Kelenföldi pályaudvar melletti P+R parkolót, felmerült, hogy a budaörsi vasútállomás környékén  is építeni fognak egy ¬ P+R parkolót, és oda kivezetnek majd autóbuszokat is. Ez tehermentesítette volna a Kelenföldit, ami mindig tele van. Ez a terv nagyon sok helyen nyilvánosságot kapott, sõt még az is elhangzott, hogy más források mellett ebbe a projektbe az EU beszáll. De azóta nem történt semmi.

Olyannyira komolyan indult, hogy Budaörs meg is rendelte uniós pénzbõl, úgy emlékszem 300 millió forintért a tervezését, de ebben azért nem vagyok egészen biztos. Én akkor is azt mondtam, hogy a Tópark megfelelõbb lenne  erre a célra, hiszen a Tópark az M1-es útról, az MO-ásról és az M7-rõl  is jól elérhetõ. Ez már a Tópark elsõ beruházási tervében  is szerepelt. Más kérdés, hogy jött a 2008-as válság és a Gyurcsány-Bajnai kormány összeomlása miatt a Tópark-projekt leállt. De mostanság, amikor módosított formában újra elindult, lehetõség van arra, hogy ebbe az irányba gondolkodjunk tovább.

Elõvárosi vasút van, de ennek a kapacitása sem igazán elegendõ, tehát itt is feltétlen tovább kellene lépni. Erre mondom én azt, hogy akár a M2-es metró kihozatalával, vagy a tervezett nagysebességû vasút vonalának építésével összefüggésben meg lehetne oldani a problémát. A nagysebességû vasútnak új pálya kell, de ez által a  normál pályatestek felszabadulnak, akkor ott lehetne a normál vasúti kapacitásokat bõvíteni. Ezekhez persze a feltételeknek mind meg kell felelni, de én azt mondom, hogy ebbe az irányba kellene elindulni. Ehhez is kell egy kiérlelt koncepció. Nem a Virágpiacig vezetett metró és nem látszatmegoldások, hanem valóságosak…

Ahogy ezt így elmondja, ahhoz minimum ötven év kell. És ez nem igazi megoldás a budaörsieknek… Mert nem hiszem, hogy Budaörsrõl valaki elmenne a Tóparkig, hogy aztán megint vissza kelljen mennie a Kelenföldi pályaudvarig…

Arról már volt szó, hogy a budaörsieknek Budaörs tudna építeni egy kisebb parkolót a vasútállomás közelében, a Kamaraerdõnél. Az említett P¬¬+R parkolót a környezõ településekrõl érkezõk számára kellene megcsinálni, nem gondolom, hogy ezt a városba kellene behozni. De természetesen kell a nagy P+R parkoló, már csak azért is, hogy a fõváros felé tartók ne Budaörsön parkoljanak. Ha jól tudom, állandó buszjárat van a Kamaraerdõ felé, de ha nincs, azt is meg lehet teremteni. A legjobb a budaörsiek számára, ha egy busszal el tudnak menni odáig, mert nem jó a túl sok átszállás. Ez a projekt a budaörsiek számára belátható rövid idõ alatt megvalósítható lehetne, és nem kell hozzá ötven év.

A közlekedés után térjünk vissza a város ügyeire. Kérdeztem a polgármestert is arról, amirõl most önnek is felteszek: milyen jövõ várhat Budaörsre? Jelenleg a város 13 milliárd forintos bevételébõl 2,3 milliárdot elvisz a szolidaritási hozzájárulás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a városban fejlesztésre már nem marad pénz és csak úgy tud a város fejleszteni, ha hitelt vesz fel, de azt vissza is kell fizetni. Erre a fedezet az lehet, ha nagyon visszavesznek a mûködési költségekbõl, például a pedagógusok, óvónõk bérkiegészítésébõl, a civil szervezetek és a sportegyesületek támogatásából. De ezen a mai állapoton jelenleg a városvezetés nem szeretne változtatni, mondván, hogy ez a város értéke.

Így viszont nincs pénz fejlesztésre, a nélkül a város visszafejlõdhet. Azt kérdeztem a polgármestertõl, hogy mi ebbõl a kiút? Azt mondta, hogy az is kiút lehet például, hogy szavazzanak egy fideszes polgármesterre. Az igaz, hogy ettõl még marad a 2,3 milliárdos szolidaritási hozzájárulás, akkor is elvon a fõváros Budapesttõl, de a kormány ezt a pénzt, vagy még többet, más úton visszacsorgatja majd a városnak, és akkor lesz fejlesztés. Ön szerint is ez a megoldás?

Én azt mondanám, hogy ehhez fideszes országgyûlési képviselõre kellene szavazni… A 2014-es esztendõ óta Budaörsre öt milliárd jött évente az állami büdzsébõl, az egész választókerületre pedig 14 milliárd. Egészen méltányosnak és arányosnak tartom azt az összeget, amit Budaörs kapott.

Mire ment el ez az öt milliárd?

Sok mindenre.

Nyilván sok pénzt vitt el a csatorna bekötése, a B10-es projekt.

Az elvitt egy milliárdot, 2,5 milliárdot egyéb dolgokra fordított a város. Például benne van egy nagy tétel, az a bizonyos  Budapest-Budaörs bicikliút tervezése, ami ugyan csak részben érinti Budaörsöt, de a város számára fontos beruházás. Azt gondolom, nem áll rosszul Budaörs. De visszatérve a szolidaritási adóra, önök akkor egy táblázatot mutattak be arról, hogy a fejlesztés tekintetében mennyivel rosszabb most a helyzet, mint ami 2017-ben volt. Nem tudom, hogy ezeket az adatokat honnan szedték. Én kértem a munkatársaimat, hogy a 2012-es és a 2017-es zárszámadás adatait nézzék meg, hogy kiszámolhassuk, hogy a KSH adatai szerinti lakosságszámot figyelembe véve, milyen összeg jutott egy fõre a választókerület néhány településén.

Nos, nézzük a tényeket. Budaörsön 2012-ben 75.689 forint, 2017-ben pedig már 84.000 forint jutott fejlesztésre egy lakosra számítva. Összehasonlításképp – mert a dolognak ez a lényege – elmondom azt is, hogy  Budakeszin – ahol járásközpont is van,  és volt 2012-ben is, tehát végig fideszes többségû volt a városvezetés  – ott ennek az összegnek az csak az egynegyede, 21.000 forint jutott egy emberre. Biatorbágyon, ami szintén gazdag, jelentõs iparûzési adóval rendelkezõ település, ennek az összegnek a fele.

Jól látszik, hogy Budaörsön kimondottan sokkal több pénz jutott fejlesztésre és mûködtetésrõl nem is beszélve, mert itt durván  390.000 forint jutott egy lakosra, Biatorbágyon 300.000, Budakeszin pedig csak 183.000 forint.

Akkor mirõl beszélünk?  Ki bünteti Budaörsöt? Senki! Az egy másik kérdés, ha egy valós koncepció, egy jövõkép lenne, akkor talán racionálisabban lehetne fejleszteni, és ezeket a pénzeket részben a mûködési költségekbõl, de máshonnan is át lehetne csoportosítani. Itt van például a Városháza, aminek a mûködtetése, a hivatal mûködtetésével együtt kettõ milliárd forintba kerül egyetlen évben! Mi lenne vajon, ha ezt a költséget csak 20 százalékkal csökkentenék?

Mi a képviselõk számára készült elõterjesztésekbõl vettük a számokat, nem tudunk másból számolni…

Soha ne az elõterjesztéseket nézzék – az csak a terv. A zárszámadás mutatja a tényszámokat, azt, ami már megtörtént. Egy olyan városban, ahol nem tudnak tervezni és nincs jövõkép, ott más számok szerepelnek.  2012 és 2017 lezárt évek. A tényekbõl kell kiindulni.

Akkor nézzük a tényeket és nézzük az idei évet. Most tényleg az látszik a költségvetésben, hogy a város csak hitelbõl tud fejleszteni, amit aztán vissza kell fizetni 2020-ban vagy 2021-ben.  Mi lesz így a rákövetkezõ években?

Most megint egy olyan tervrõl beszélünk, amit egy jövõkép nélküli város vezetése tervezett meg. A tények azt mutatják, hogy általában ez eléggé sikertelen, mert a valóság az mindig más lesz, mint amit a papíron megterveztek. Az meg egy külön hab a tortán, hogy Budaörsön az idén is csak a Fidesz képviselõinek a kérésére készült egyáltalán egy költségvetési koncepció. Korábban minden novemberben kézhez kapták. Az idei csak decemberre lett kész.

Nem törvényi kötelezettség az, hogy költségvetése legyen a városnak.

Most tõlem azt kéri, hogy mondjak véleményt egy olyan dologról, ami nem kötelezõ? Tény, hogy ez a költségvetés összecsapva készült. Ezt egyébként maga Bíró alpolgármester úr, ebben a székben ülve, itt a stúdióban ismerte el egy hónappal ezelõtt. Azt mondta, hogy a fideszes képviselõk kérésére gyorsan összeállították. Tételezzük fel, hogy egy hónap alatt, mindent átgondolva, mindent megfontolva, sikerült egy tökéletes koncepciót gyártaniuk. Ám a puding próbája az evés. Majd meglátjuk, hogy ehhez a koncepcióhoz milyen költségvetés készül. Ez majd csak februárban lesz meg, akkor lehet róla véleményt alkotni, hogy vajon mennyi jut fejlesztésre és mennyi a hiány.

De a  dolog igazi próbája végül is csak az ez év végi zárszámadás lesz, amikor majd látjuk, hogy a tények mit mutatnak. Egy jövõkép nélküli, koncepciótlan városvezetés mûködik hosszú évtizedek óta Budaörsön. Az idõ, ami mögöttünk van, mindig azt mutatta, hogy soha nem sikerült még megközelítõleg, még trendjében sem eltalálni azt, hogy mi fog történni. Egy párat érintettünk ma.

De amit kívánok minden egyes településnek, így Budaörsnek is, hogy legyen jövõképük, víziójuk, olyan, amit megismerhetnek a város lakói is. Tudja a városvezetés, hogy hová akarnak eljutni, és ne az aktuális nagypolitikai játékokba való bekapcsolódás szándékával, éppen aktuális szlogeneket hangsúlyozva játszanak az itt élõk mindennapjaival.

Azt mondja, hogy legyen jövõkép. Szerintem ezzel mindenki egyetért. De ne felejtsük el, hogy 2014-ben éppen az volt a Fidesz egyszavas választási programja, hogy folytatjuk. Ám ha egyik pillanatról a másikra születnek döntések, így államosítanak iskolákat, elõször a fenntartást, aztán  már a mûködtetést is, és egyik napról a másikra bevezetik a szolidaritási adót, akkor lehet ugyan tervezni, de minek.

 A szolidaritási hozzájárulásról már beszéltünk. De arról még nem, hogy ez szorosan összefügg az iskolák államosításával, központosításával. Hogy ez a Budaörsre kirótt adó hogy viszonyul a korábbi iskolafenntartási költségekhez, azt a mai napig nem tudjuk. Sem én, se más nem tudta meg a polgármester úrtól. Most nincs nálam a kigyûjtés, de itt, ebben a székben ülve is elmondtam már egy párszor, hogy változott korábban ez az összeg 600 millió és 1,2 milliárd között néhány hónapon belül. Mondjuk, ezt a kérdéskört már meglehetõsen kiveséztük…

Minden évben más-más összeget költöttek az iskolákra…

Mi azt mondjuk, hogy folytatjuk. 2010-ben egy komoly országos programmal állt elõ a Fidesz. Egy millió munkahelyet ígért tíz év alatt, ebbõl elértünk annyit, amennyit idõarányosan lehetett, mintegy 400 ezret. Azt is mondtuk 2014-ben, hogy csökkentjük az államadósságot három százalékkal évente, és csökkentettük. A GDP is nõtt 3-4 százalékkal. 2018-ban is azt mondtuk: folytatjuk, de most új helyzet van. Ha a 2010-ben folytatott beszélgetésünkre visszanéznénk, akkor álmunkban sem hittük volna, hogy ilyen nagyarányú munkaerõhiány lesz Magyarországon. Akkor arról volt szó, hogy nincs munka, az emberek földönfutók.

Hát hol tartunk most ahhoz képest? De az új helyzetben, 2019-ben is folytatjuk tovább mindazt, amit elkezdtünk.  Ez pontosan azon alapul, hogy jövõképünk van. Ha a budaörsi polgármester úrnak is lenne jövõképe, akkor most õ is mondhatná: folytatjuk. De ha most õ is ezt mondaná, akkor rá kéne kérdezni: mit folytassunk?

Én rákérdeztem, és azt mondta a polgármester, hogy nagyon komoly programjuk lesz. Megfogalmazzák, és majd eldõl, hogy a Fidesz- kormány mit enged és mire ad lehetõséget.

Hát ideje is, húsz év után! Az, hogy mit enged, az látszik a számokból. Egyre több lehetõsége van a városnak a fejlesztésre, dacára annak, hogy van szolidaritási hozzájárulás, mert nõtt az az összeg, amit fejlesztésre lehet fordítani. Nõttek a pályázati pénzek, és ezzel vagy azokkal együtt megvan a lehetõség a fejlesztésre, mindenféle ellenkezõ híreszteléssel szemben. Húsz, pontosabban huszonhét év után azért jó lenne, ha mégiscsak lenne egy városkoncepció is, mert az nincs! Ezt saját képviselõik is megmondhatják.

Mégis azt mondja a lakosság többsége, hogy szeret Budaörsön élni. Szerintem ez önmagáért beszél.

Hogyne szeretne! Ez egy nagyon szép hely, ragyogó lehetõségekkel, gazdag a település, hát persze, hogy szeret itt lakni! De azt mondom, hogy nem csak itt, hanem Zsámbékon is, Tinnyén is szeretnek élni az emberek. De hadd mondjak egy példát, mi a különbség. A polgármester úr beszélt arról, hogy buszvégállomás kellene a városnak, ezt  valóban meg kéne oldani, de már nem tudom, mióta próbálják, de valahogy mindig közbejön ez vagy az…

Én Zsámbékon voltam polgármester. Nekünk voltak határozott elképzeléseink, hogy kell átalakítani Zsámbék központját, miként kell ott buszvégállomást teremteni, mert Zsámbék, sokan nem tudják, komoly közlekedési csomópont. A fõteret átalakítottuk egy milliárdos költségvetéssel. Mindössze ötezer ember él ott. Arányaiban töredéke ez a lehetõség, mint ami itt van Budaörshöz képest. Csak ott spórolósabb az önkormányzat, a hivatal nem magára költ, hanem átgondoltan beosztja azt, ami van. És ott is szeretnek élni az emberek…

A BVTV videófelvétele alapján,
https://www.youtube.com/watch?v=DPGOIKu8SfM

Megosztás