Ha nem tudtam volna hogy Észtországban játszódik a történet, hihetem volna azt is hogy akár itt Magyarországon bármelyik lakótelepen, hiszen az akkori Magyarország arculata cseppet sem különbözött a poszt kommunista országokétól. A lakótelepeink tíz emeletes házainak szûkre szabott lakásai épp úgy voltak berendezve mint a szovjeteknél, a bútorok is szinte ugyanolyanok voltak,mint ott. Azért említem a bútorokat mert a PostArt színpadán egy lakótelepi lakás szériabútorai között gubbaszt a fõszereplõ nõ Páder Petra, aki még a kákán is csomót talál mikor férjével kényszeredetten szót vált. Persze érthetõ, hiszen az ifjú férj mérnöki diplomával kénytelen a bányában dolgozni, ezenkívül vedeli a vodkát, nincs tehát kiút a reménytelenségbõl. A nézõ ebbe az idillbe pottyan bele megtudva azt, hogy az amúgy sem szeretett anyós és após jön vacsorára.- Az ifjú férj terít, készülõdik a feleség teljes közönye mellett, majd csengetnek. Megérkeznek a fiatalember szülei Spolarics Andrea az anya és Ilyés Róbert az apa személyében. Innentõl kezdve megszokott diskurzus követi egymást, az anyós jó tanácsai az egyre feszültebb menyecske okítására, miközben az após merev részegre issza magát. De iszik a fiatal férj is és ennek természetesen veszekedés lesz a vége, és jön a kiábrándító sértegetések özöne.
Tulajdonképpen a vacsora nem öt csak négy személyre szól hiszen az ötödik vendég hívatlanul toppan be, egy jó barát aki egy üvegvodkát szorongat a kezében. A hívatlan vendég akit Chován Gábor alakít,ott marad éjszakára és az amúgy is elhanyagolt fiatalasszonyt az örömök mezejére repíti, mely tény reggelre kiderül. Nagy ügy nincs belõle, hiszen a fiatal asszony csomagol, ezzel igyekezvén jóvátenni félrelépését. A dráma kiteljesedése csúcsán megszólal a rádió, örömhírt olvasnak be, a férj brigádja nyert egy Karib tengeri utazást, de ezzel az örömmel már semmit sem tudnak kezdeni.
Dióhéjban tehát ennyi a történet. Ha valakinek felkeltette az érdeklõdését nézze meg Enn vetemaa észt író által megírt és Böröndi Bence által színpadra vitt darabot. Okuljon belõle és örüljön, hogy ez a világ már a múlté, de vadhajtásai azért még itt vannak, amit nem ártana végérvényesen eltüntetni.
Major Edit
