A Föld Napjának története

2019-04-22 | Magazin
Az elsõ Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentõségû esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegõ és a vizek védelmére, új környezetvédõ szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

Húsz évvel késõbb Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az õserdõk irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esõt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelõsségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi elõadásokig, faültetéstõl a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédõ szervezetek mind-mind saját szervezésû programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretûvé ezt a napot.

A felhívásra Magyarországon környezetvédõk 1990-ben megalapították a  Föld Napja Alapítványt és hírközpontot is létrehoztak az elsõ magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedõk összeállításával támogatja.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évrõl évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedõt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szervezõdnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.

Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évrõl évre jelentõs külföldi mûvek, sõt magyar szerzõk környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelezõ irodalom egyetemeken, fõiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertetõ füzetet és négy társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.

A világméretû Föld napja mozgalom 2000-ben volt 30 éves, a magyarországi Föld Napja Alapítvány pedig 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi, félmilliárd embert mozgósító világmegmozduláshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az  Ökovilággal fordult a jövõ nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a rombolás természete címû könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel.

A magyarországi Föld napja mozgalom 2010-ben volt 20 éves. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyûjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nõ az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.
Ez a változás nem a távoli jövõ eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nõtt az átlagos globális hõmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celcius fok os globális felmelegedést.

A kezdettõl, 1970-tõl 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretû megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák "az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségû emberek".

Nincs idõ tovább halogatni a cselekvést. 2100-ig szinte teljesen ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelõanyagokat (szén, kõolaj, földgáz) az IPCC legújabb jelentése szerint, ha  el akarjuk kerülni az 5 Celsius-fokos hõmérséklet-emelkedést  De egyetlen nap kevés… Hiába cselekszik ma már több mint egymilliárd ember 192 országban április 22-én , a Föld napján a környezetért, élhetõ jövõnkért, minden nap tennünk kell, kellene…

 

Major Edit  ( különbözõ források alapján)

Megosztás